„Krisztus nélküli kereszténydemokrácia”

Az európai jobboldal radikális szárnyának problémafelvetései gyakran szalonképtelen retorikával és elhibázott szövetségi politikával párosulnak, ezért a fejük felett mindig üvegplafon feszül, míg az európai jobbközép a kompromisszumok lehetőségét kereste – állítja az elemzés, hozzátéve, hogy utóbbit a közelmúltig elsősorban az Európai Néppárt képviselte, de a tanulmány szerzője szerint a status quót megrengette 2008-ban a pénzügyi válság, a 2015-ös migrációs krízis, majd 2020-ban a koronavírus okozta világjárvány, és az unió mindhárom kihívás esetében rosszul teljesített.

Ez európai polgárok tízezreinek halálába került, ám a következtetéseket a brüsszeli elit mindmáig nem vonta le – írták, hozzátéve: a progresszió gyarmatosította a magát konzervatívnak nevező erők java részét is. Zajlik egy „díszletjobboldaliság”, a Krisztus nélküli kereszténydemokrácia kialakítása – jegyzik meg, azt javasolva, hogy ha az európai jobboldal túl akar élni, akkor gazdasági erőt kell maga mögé szerveznie, és nem csak Európa határain túlra kell tekintenie, de még a nyugati világén is.