Újabb lépés az európai reneszánsz sikeréhez

Magyar szempontból három fontos fejleménye is van az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPKGY) ezekben a napokban zajló strasbourgi ülésének.

Először is a Fidesz delegációja hétfőn csatlakozott az Európai Konzervatív Frakció és Demokratikus Szövetség (EC/DA) képviselőcsoporthoz. A magyarokkal együtt a csoportnak immár 89 tagja lett, így akkora erőt képviselnek, mint a harmadik legnagyobb frakció, a liberális ALDE. A csoport sokszínű, megtalálhatóak benne olyan pártok, akik az Európai Parlamentben az Identitás és Demokrácia (ID) frakció­hoz tartoznak, és olyanok is, akik az Európai Konzervatívokhoz és Reformistákhoz (ECR).

Lapunk megkeresésére Németh Zsolt delegációvezető, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke kiemelte, az EC/DA-ban foglal helyet a magyar kormánypárt két komoly, olasz jobboldali partnere, a Liga és az Olasz Testvérek (FdI) is, akik az EP-ben egyébként nem egyazon frakcióhoz tartoznak. Jelen van a Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárt is, akikkel „régi és mély együttműködést ápol” a Fidesz, valamint a brit toryk is, hiszen ők az Európa Tanácsból nem léptek ki. Németh Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a brit konzervatívok szoros viszonyt ápolnak az ame-rikai Republikánusokkal is, a frakciónak így komoly és kiterjedt kapcsolatrendszere van.

A fideszes képviselő hangsúlyozta, ez a döntés hozzájárul az új európai kereszténydemokrata család felépítéséhez, az „európai reneszánszhoz”, amit Orbán Viktor kormányfő Matteo Salvini Liga-elnökkel és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel meghirdetett.

Kitért arra is, hogy ugyan az EC/DA tagja az Alternatíva Németországnak (AfD) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is, a Fidesz továbbra is szoros kapcsolatot ápol a német kereszténydemokratákkal (CDU/CSU), valamint az Osztrák Néppárttal (ÖVP). Megjegyezte, áthidalhatatlan ellentétet jelent a Fidesz és az AfD között, hogy utóbbi nemrég hivatalosan is felvette politikai céljai közé az Európai Unió­ból való kilépést. Kérdésünkre, hogy ez az ellentét összeegyeztethető-e a közös frakcióval, a képviselő azt mondta, a nemzetközi pártcsaládokban sok szempont formálja az összetételt, amikor a Fidesz még az Európai Néppárt (EPP) tagja volt, akkor is voltak olyan tagpártok, akikkel nagyon távol álltak egymástól az álláspontjaik.

A második fontos eredménye az e heti ülésnek, hogy a konzervatív frakció delegáltjaként megválasztották a közgyűlés politikai bizottságának élére Németh Zsoltot. Emlékeztetett, az ET miniszteri tanácsában májustól novemberig tart a magyar soros elnökség, új pozíció­jának köszönhetően pedig hatékonyan részt tudnak venni ennek a lebonyolításában a közgyűlésben is. Németh Zsolt elmondta, a napokban egyeztetéseket folytatnak az ET vezetőivel a magyar elnökség prioritásairól, amelyek a nemzeti kisebbségek ügye, a vallás­közi párbeszéd, ifjúság- és családpolitika, mesterséges intelligencia és kibervédelem, valamint a környezetvédelem.

A harmadik fontos ügy, hogy hétfőn este elfogadták Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség politikusának őshonos nemzeti kisebbségek védelméről szóló jelentését. Hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy az ET-tagországok végrehajtsák a jelentésben foglalt ajánlásokat, megszülessenek a mindmáig hiányzó jogszabályok. Mint mondta, a jelentés egy online platform létrehozását is előirányozza, ahol a nemzeti kisebbségeket ért sérelmeket lehet majd bejelenteni és nyomon követni.

Kérdésünkre Németh Zsolt elmondta, az ilyen jelentések hatékonyak lehetnek a kárpátaljai magyarság ügyében is, hiszen az ET-ben igen aktív ukrán diplomáciát folyamatosan szembesítik azzal, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása elvárás. Elmondta, oroszországi és ukrajnai orosz ajkú képviselők is határozottan felszólaltak a témában. Hozzátette, egyértelmű, hogy Ukrajna nem teljesíti a Velencei Bizottság ajánlásait sem, amelyek fontos referenciapontot jelentenek. „A nemzetközi szervezetekben történő normaalkotás egyfajta tőkefelhalmozást jelent, amit később tudunk kamatoztatni” – fogalmazott.