Külföld
Netanjahu kormányalakítási nehézségei és afrikai migrációi témája Izraelben
Választás
Ahogy az elemzés felidézi, 2021. március 31-én negyedszer tartottak országgyűlési választást Izraelben két éven belül. A 120 fős izraeli parlamentben, a Kneszetben 60+1 székre van szükség a kormányalakításhoz, a választások során pedig a következő eredmény született: a Likud 30 széket nyert, a legnagyobb ellenzéki párt, a Jes Atid 17-et, a szefárd ortodox Sász párt 9-et, a Kék–Fehér 8-at, a Jamina 7-et, a Munkapárt 7-et, az Egyesült Tóra Zsidóság 7-et, a Jiszrael Beiteinu 7-et, a Vallásos Cionisták 6-ot, az arab Közös Lista 6-ot, az Új Remény 6-ot, a Merec 6-ot és a muszlim Ra’am 4-et. Ezekből alapvetően ellenzéki pártként kell tekinteni – jobb- vagy baloldaliságtól függetlenül – a Jes Atidra, a Kék-Fehérre, a Munkapártra, a Jiszrael Beiteinura, a Merecre és az Új Reményre.
Mint a fentiekből is látható, bár elsőre Netanjahu kapott kormányalakítási megbízást Reuven Rivlin államelnöktől, a koalíció megalkotása erősen kétséges, hiszen Netanjahunak vallásos-nemzeti szövetségeseivel együtt 52 mandátuma van. A Közös Lista esetében nem merült fel a Netanjahuval való koalíció. Érdekesebb eset a Jamina és a Ra’am, a Jamina vallásos-jobboldali párt, de vezetőjének, Naftali Bennettnek Netanjahuval való viszonyát személyes konfliktus árnyalja be.
A muszlim Ra’am lehet a mérleg nyelve, ám kérdéses, mennyire lehet összehangolni Manszúr Abbász pártját például a vallásos-nacionalista Vallásos Cionistákkal.
Migrációs helyzet Izraelben
Izraeli kormányzati adatok szerint 26 635 ember érkezett a zsidó államba 2010 júliusáig, majd 2012 januárjára ez a szám 55 ezer főre nőtt. Izrael ezért falat épített az egyiptomi határra, mely 2013 decemberére készült el, lényegében megszüntetve az illegális migráció jelenségét. 2021 februári adatok szerint jelenleg 28 ezer migráns tartózkodik Izraelben, ez lényeges csökkenést jelent a Migrációkutató Intézet korábbi hasonló témájú elemzése (2018 márciusa) óta, amikor 36 630 migráns tartózkodott az ország területén. Lényegében három év alatt majdnem egynegyede távozott az országban tartozó migránsoknak.
A bevándorlók állampolgársága továbbra is többségében eritreai és szudáni. 2019 májusa óta 15 ezer menedékkérelem elbírálása van „befagyasztva”, ami miatt komoly nemzetközi kritikák kereszttüzébe került a zsidó állam, elsősorban a migránsok befogadását szorgalmazó NGO-k (Assaf Organization, Hotline for Refugees and Migrants) részéről.
Egy 2019-es kutatás – 2015-ös adatokra hivatkozva – továbbra is fenntartja, hogy a migránsok által lakott Tel Avivi-i negyedekben magas a bűnözés aránya, noha a két adatot nem köti össze. A kampány és a migráció A migráció hangsúlyosan megjelent a 2021 márciusi izraeli választás kampányában, a fenti adatok tükrében is érthető módon nem a további bevándorlók érkezése, hanem a menekülti státuszt nem nyert, továbbra is Izraelben tartózkodó migránsok kapcsán.
Netanjahu többször is beszélt arról, hogy az országot megvédte a 2013-as határfallal, és arra figyelmeztette választóit, hogy a zsidóságba való vallásos betéréssel afrikai menekültek szerezhetnek a jövőben állampolgárságot. Ez az üzenete összeköthető az izraeli Legfelsőbb Bíróság azon, friss döntésével, miszerint a kevésbé szigorú követelményeknek számító reform betéréseket is el kell fogadni Izraelben, mint a zsidó státusz bizonyítékát.
Netanjahu ennek kapcsán úgy fogalmazott a Jerusalem Postnak, hogy a bíróság döntésére hivatkozva az afrikai migránsok visszaélhetnek a Visszatérési törvénnyel, ami minden jelentkező zsidónak automatikusan állampolgárságot ad. „A valódi kérdés az, hogy hogyan akadályozzuk meg azokat a hamis betéréseket, amikre most sor kerülhet” – mondta.
„Sokan akarnak Izraelbe jönni. Én emeltem egy kerítést, amit aztán falnak neveztek, de megállítottam Izrael lerohanását. Ez az egyetlen fejlett világbéli ország, ahová eljuthatsz a saját lábadon Afrikából. Ha ezt nem teszem meg, már most milliónyi illegális afrikai migráns lenne itt, és a zsidó állam összeomlott volna.”
Ráadásul az utóbbi hónapokban, miután Szudán az Ábrahám-egyezmények keretében felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, Netanjahu és a szudáni külügy megvitatták a migráció kérdését. Az izraeli kormány szerint sikerült megállapodni Szudánnal egy kezdeti tervben, mely több száz migráns visszafogadásáról szól. Később viszont izraeli tisztségviselők azt közölték a Jerusalem Posttal, hogy nem történt előrelépés az ügyben.
A terv ötlete ennek ellenére félelmet keltett egyes migránsokban, akik azzal érvelnek, hogy otthon halálbüntetés fenyegeti őket. Azzal kapcsolatban, hogy Netanjahu miért most vette elő újra a migráció témáját, érdemes látni, hogy a Likud célzottan kampányolt az izraeli arab lakosság körében is, az arabellenes retorikát meghagyta a vallásos jobboldalnak. Így értelemszerűen közös kihívásként lehetett utalni a migrációra, amit például egy arab nyelvű orgánumnak adott interjújában meg is tett.
A pártok álláspontja a migráció ügyében
A Likudnak nincsen hivatalos álláspontja vagy programja a kérdésben, de a párt vezető politikusai – így Netanjahu is – rendre migrációellenes véleményüket hangoztatják. Mint a Likud külügyi igazgatója, Eli Hazan 2017-ben e sorok írójának elmondta: a „behatolókat” „egyszerűen kirakjuk az országból”. Kérdésemre, hogy ez a hivatalos álláspont-e, ezt felelte: „Ha megkérdezi bármelyik likudnyikot, ugyanezt fogja mondani."
A szefárd-ortodox Sász párt követte Netanjahu figyelmeztetéseit a migráció és a betérésekkel való trükközés összekötésében. Az Izraeli Bevándorláspolitikai Intézet arra volt kíváncsi, hogy mi az egyes pártok álláspontja a bevándorlás kérdésében.
Az ellenzéki pártok közül a Munkapárt ellenzi az illegális bevándorlást, és szét akarja osztani a bevándorló hátterű csoportokat az országban, hogy ne terheljék a gazdaságilag gyenge területeket. A párt továbbá a menekültstátuszra vonatkozó kérelmek gyors felülvizsgálatát támogatja.
A Kék-Fehér azt javasolja, hogy az ENSZ szervezze meg a menekültek többségének Izraelen kívüli letelepítését.
A szélsőbaloldali Merec „emberi választ akar a menedékkérők gondjára", le akarja állítani a letartóztatásokat és deportálásokat, fel akarja gyorsítani a menedékkérelmek felülvizsgálatát, munkavállalási engedélyt akar adni a menekülteknek, továbbá szociális és egészségügyi szolgáltatásokat.
Az Új Remény, melyet az a Gideon Szá'ár vezet, aki korábban Netanjahu belügyminisztereként létrehozta a negevi menekülttábort, arra hívta fel a figyelmet, hogy sok illegális bevándorló érkezett az országba Ukrajnából és Grúziából, de viszonylag sokan vannak a palesztinok is. Az Új Remény a bevándorlási felügyelők számának növelését akarja.
Az el nem kötelezett Jamina jobboldali párt meg akarja oldani a „behatoló- és bevándorlókérdést", nevezetesen a migránsok visszatelepítésével, és olyan harmadik országok felkeresésével, akik befogadnák őket.
A Netanjahut támogató Nemzeti Vallásos párt szerint a Kneszetnek vissza kellene tudnia hozni olyan törvényeket, melyeket a Legfelsőbb Bíróság eltörölt. Ezek után pedig újra kéne indítani a negevi menekülttábort, és ösztökélni kéne a migránsokat a hazatérésre. Ezen belül az Ocma Jehudit frakció a „behatolók kiűzését” követeli Dél-Tel-Avivból.
Világosnak tűnik tehát, hogy Izraelben a kormánypárti-likudos szuverenista vonal képviselői elsősorban a migráció megállítására és az általuk „behatolóknak” nevezettek kitelepítésére tesznek javaslatot, míg a fenti iránnyal szembenállók elsősorban a menekültkérelmek gyors rendezésével megakadályoznák a migránsok eltávolítását. Vannak kivételek, mint Gideon Szá’ár pártja, de nem szabad elfelejteni, hogy ő korábbi likudosként éppen a szuverenista vonal erősítéséért volt felelős, és ezt követően fordult Netanjahu ellen - zárul a Migrációkutató Intézet elemzése.
