Külföld

Újabb jogfosztásra készülnek Brüsszelben

Hazánk és Lengyelország megbüntetésére szabott határozat került napirendre

Folytatja a nyomásgyakorlást az Európai Parlament a jogállamisági vitában. Újabb eljárásban szüntetnék meg az egyhangú döntéshozatalt.

Újabb jogfosztásra készülnek Brüsszelben
Az uniós szankciók alkalmazásának lehetőségét könnyítené az európai baloldal
Fotó: Európai Parlament

Újabb határozati javaslattal folytatná a nyomásgyakorlást Magyarországra és Lengyelországra az Európai Parlament. Az illetékes szakbizottságok ezen a héten vitatják meg azt a dokumentumot, amely értékeli az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági országjelentéseit, valamint javaslatokat is tesz a jogállamiság elveinek hatékonyabb betartatására az Európai Unióban.

Az úgynevezett jogállamisági országjelentésekre még 2016-ban tett javaslatot az Európai Parlament egyik jelentése, amely szerint az ad hoc „tűzoltómunka” helyett rendszeres monitoringra, kötelező erejű mechanizmusra van szükség. Az akkor még ALDE névre hallgató – ma Renew – liberális frakció jelentéstevője, a holland Sophie in ’t Veld azzal érvelt, hogy az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárás nem elégséges a jogállamisági problémák kezelésére.

A javaslatot támogatta az akkor még Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság, az első jelentéseket pedig tavaly szeptemberben készítette el a brüsszeli testület, immár Ursula von der Leyen elnöksége alatt. A magyar kormány élesen bírálta a hazánkról szóló beszámolót: Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan, az abban foglalt vádak abszurdak és valótlanok.

A mostani határozati javaslat szerint – amit a spanyol szocialista Domenec Ruiz Devesa jegyez – a jövőben részletesebb elemzésekre lesz szükség az uniós értékek rendszerszintű megsértéséről. A legfontosabb változás azonban az lenne, hogy megszüntetnék az egyhangú döntéshozatalt a hetes cikkely szerinti eljárásban. Ezzel azt akarják elérni, hogy már minősített többséggel is lehessen dönteni az egyes tagállamok elleni szankciókról.

A dokumentumban rendkívül sajnálatosnak nevezik, hogy az Európai Tanácsban mindeddig nem sikerült végigvinni az eljárásokat Lengyelország és hazánk ellen.

Nem új törekvés Brüsszelben, hogy a minden tagország véleményét egyformán figyelembe vevő egyhangú döntés helyett egyre több területen – így a külpolitikában is – térjenek át a többségi döntésre. Balliberális EP-képviselők és különböző nem kormányzati szervezetek (NGO-k) többször is kifogásolták, hogy eleve kudarcra van ítélve, hogy eljussanak az eljárások a szankciókig, hiszen az érintett Magyarország és Lengyelország szolidaritást vállal egymással.

A brüsszeli Robert Schuman Institute minap megjelent elemzése szerint a Tanács akkor nyerheti vissza hitelességét, ha minél előbb lezárja az eljárásokat. Rámutattak, a szankciókkal fenyegető, 7.2-es cikkely szerinti eljáráshoz kell az egyhangú döntés, a 7.1-eshez azonban nem, igaz, ennek az eljárásnak a végén nem büntetőintézkedésekről dönthetnek, csupán megállapítják a jogállamiság sérülését.

Kapcsolódó írásaink

Nyíltan támad az uniós baloldal

ĀA jogállam minden elvének ellentmondó, példátlan fellépésnek nevezte Varga Judit, hogy az Európai Parlament politikai nyomás alá helyezte az EU bíróságát

Csökken a Néppárt befolyása

ĀTizenkét mandátumot vesztett a frakció – ezek nélkül nem szerezte volna meg a többséget Ursula von der Leyen, amikor az Európai Parlament megválasztotta