Külföld

„A NATO puskaporos hordóvá változtatja Ukrajnát”

Hadfelszerelés-szállítmányaik növelésével a NATO-országok puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden újságíróknak Moszkvában.

„A NATO puskaporos hordóvá változtatja Ukrajnát”
Aggasztó az orosz csapatösszevonás
Fotó: https://theins.ru

„A szállítmányok mentek és folytatódnak, a támogatás mértéke növekszik. Az Egyesült Államok és más NATO-országok tudatosan puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát” - mondta Rjabkov. „Ismételten nyomatékosítjuk, hogy az Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének megvédéséről demagóg módon értekező NATO-országoknak inkább amiatt kellene aggódniuk, hogy hogyan lehetne megfékezni kijevi klienseik harcias szellemét, és hogyan lehetne elérni a minszki intézkedéscsomag végrehajtását, amit kijevi szomszédaink abszolút demonstratív módon elutasítanak” - tette hozzá.

Moszkva szerint provokáció hogy Washington hadihajókat vezényelt a Fekete-tengerre

A diplomata hangsúlyozta: Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy szavatolja a saját és állampolgárai biztonságát, ha kiéleződik a konfliktus Ukrajnában, amiért szerinte Kijevet és nyugati „kurátorait” terheli a felelősség. Provokációnak minősítette, hogy az Egyesült Államok hadihajókat vezényelt a Fekete-tengerre, a bázisaiktól több ezer kilométerre. Azt mondta, a kísérlet, hogy Washington Oroszország idegein játsszon, nem fog eredményre vezetni. „Az amerikai hadihajóknak semmi dolguk sincs partjaink közelében. Ezek provokatív lépések” - fogalmazott a helyettes tárcavezető.

Figyelmeztette Washingtont, hogy hajóit saját érdekében tartsa távol a Krímtől és a fekete-tengeri orosz partvidéktől. Elmondta, hogy Oroszországban aggodalmat kelt a határai mentén létrejött amerikai biológiai laboratóriumhálózat tevékenysége is. Az orosz déli katonai körzet hétfőn ismételten bejelentést tett arról, hogy a Kaszpi Flottilla 15 hadihajója a Volga-Don-csatornán át a Fekete-tengerre tart, hogy ott hadgyakorlaton vegyen részt.

Sojgu: A NATO fenyegetésére válaszul tartunk nagyszabású hadgyakorlatokat

Szergej Sojgu védelmi miniszter kedden Szeveremorszkban arról beszélt, hogy „a NATO fenyegető katonai tevékenységére válaszul” tartott nagyszabású hadgyakorlatok bebizonyították, a fegyveres erők képesek szavatolni Oroszország biztonságát. Elmondta, hogy három hét alatt két hadsereget és három légideszantegységet dobtak át az ország nyugati határaihoz. Közölte, hogy a manőverek két hét múlva fejeződnek be. Sojgu külön kitért az Északi Flotta képességei megerősítésének fontosságára is.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő újságíróknak kijelentette, a Kreml az elmúlt napokban nem kapott arra vonatkozó kérést Kijevtől, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök folytasson telefonbeszélgetést egymással. Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az igény diplomáciai csatornákon keresztül még nem érkezett meg.

Korábban a Reuters hírügynökség Julija Mendelre, Zelenszkij sajtótitkárára hivatkozva azt írta, hogy ukrán részről kezdeményezés történt a párbeszédre. Moszkva a konfliktus kezdete óta azt az álláspontot vallja, hogy Kijevnek nem vele, hanem a kelt-ukrajnai orosz ajkú szakadárokkal kellene tárgyalnia a rendezésről

Zaharova: A CNN dezinformációkat terjeszt

Marija Zaharova külügyi szóvivő keddi Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a CNN honlapján ukrán tankokról készített fotóval illusztrálta azt az állítását, miszerint Oroszország háborúra készül. A diplomata egyebek között „dezinformáció terjesztésével” és „a liberalizmus diadala érdekében folytatott ideológiai küzdelemmel” vádolta az amerikai hírtelevíziót.

A bírálat nyomán a CNN a képet egy olyannal cserélte fel, amely a repeszálló mellényt viselő Zelenszkij elnökről készült.

Stoltenberg: Oroszországnak meg kell tennie mindent a feszültség megszüntetéséért

Oroszországnak le kell állítania provokatív tevékenységét, és haladéktalanul meg kell tennie mindent az orosz-ukrán feszültség megszüntetéséért - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján kedden.

Arra vonatkozóan, hogy Oroszország jelentős haderőt vont össze az ukrán határ mentén és az általa elcsatolt Krím-félszigeten, Stoltenberg hangsúlyozta: az Észak-atlanti Szövetség rendkívül aggályosnak tarja az orosz haderőösszevonást.

A haderő mozgatását és a kelet-ukrajnai területeken végrehajtott katonai műveleteit Moszkvának azonnal le kell állítania, a katonai erőket pedig ki kell vonnia az ukrán területekről - fogalmazott a NATO-főtitkár.

Mint emlékeztetett, az orosz csapatok elmúlt hetekben végrehajtott összevonása Ukrajna határainál a legjelentősebb katonai csapatmozgás a Krím 2014-es törvénytelen annektálása óta.

"Az orosz csapattelepítés indokolatlan, megmagyarázhatatlan és mélységesen aggasztó. Oroszországnak tiszteletben kell tartania nemzetközi kötelezettségeit" - szögezte le Stoltenberg.

A NATO-főtitkár aláhúzta: a NATO segíti Ukrajnát, hogy képes legyen megvédeni saját biztonságát, valamint támogatja az ország euroatlanti törekvéseit is. Hozzáfűzte, hogy a NATO-szövetségesek továbbra is támogatják Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, és nem ismerik el a Krím-félsziget jogtalan elcsatolását. Dmitro Kuleba, az ukrán diplomácia vezetője közölte, Ukrajna nem akar háborút Oroszországgal, és nem tesz olyan lépéseket, amelyek tovább mérgesíthetik a helyzetet. Országa diplomáciai megoldást keres szomszédjával - mondta.

Kijelentette: Oroszországnak be kell fejeznie a katonai csapaterősítést ukrán területeken és az ország határainál, valamint azonnal le kell állítania provokatív fellépését, köztük az ukránokkal szembeni propagandát és gyűlöletbeszédet.

Kijev: A Nyugatnak mihamarabb lépéseket kell tennie

Kuleba kiemelte: el kell kerülni a 2014-ben, a Krím elcsatolásakor elkövetett hibákat és a nyugati partnereknek mihamarabb lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy még időben megelőzhető legyen a helyzet elmérgesedése. A megteendő lépések között Kuleba újabb, Moszkvával szembeni szankciók meghozatalát említette, amelyek - véleménye szerint - visszatarthatják Oroszországot "az agresszió folytatásától". AZ ukrán külügyminiszter egyúttal Kijevnek nyújtott további katonai segítségnyújtást sürgetett.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki kétnapos látogatásra érkezett a NATO székhelyére, az ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően újságíróknak nyilatkozva "rendíthetetlen támogatásáról" biztosította Ukrajnát, Oroszországot pedig arra szólította fel, hogy hagyjon fel a csapatösszevonással.

Az Egyesült Államok szilárdan kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett egy olyan időszakban, amikor Oroszország rendkívül provokatív lépéseket tesz az országgal szemben - közölte.

Kuleba a találkozást követően azt mondta, Ukrajna hálás az Egyesült Államok és a NATO támogatásáért. A jelen helyzetben az Egyesült Államok támogatása döntő fontosságú - közölte, és arra kérte Washingtont, valamint a nyugati partnerországokat, hogy tegyék világossá Oroszország számára: súlyos ára van az Ukrajna elleni agressziónak.

Az észak-artlanti katonai szövetség korábban arról tájékoztatott, hogy szerdán Brüsszelbe érkezik Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. Sajtóinformációk szerint Austin egyebek mellett az Oroszország jelentette fenyegetésről egyeztet a NATO főtitkárával és európai partnereivel.
Diplomáciai források szerint a NATO-tagországok külügyminiszterei rendkívüli tanácskozást folytatnak a héten szerdán - videókonferencia keretében - a szerintük fenyegetést jelentő orosz haderőösszevonásról és az afganisztáni helyzetről.

A kelet-ukrajnai Donyec-medencében a helyzet március 26-án éleződött ki ismét, gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák között. Ezekért a felek egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében hajtott végre csapaterősítést. Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától jogellenesen elcsatolt Krím-félszigetre.

Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy vasárnap esti tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím- félszigeten. Kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a fegyveres konfliktusban, míg a legutóbbi, tavaly júliusi tűzszünet életbe lépése óta a múlt év végéig öt katona esett el. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.

Kapcsolódó írásaink

Elfajulhat a helyzet Ukrajnában

ĀEurópa a normalizálódásban bízik, de Kijev, Washington és Moszkva is egyre harciasabb – mondta lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója