Külföld

Kemény kritika Macronnak

A francia államfőt demagógiával és populizmussal vádolják

Populizmussal vádolják Emmanuel Macron elnököt a köztisztviselők képzésének átalakítása miatt. Az ENA elitiskola évtizedek óta vitatéma Franciaországban.

Nagy port kavart Franciaországban, hogy Emmanuel Macron francia elnök a múlt hét végén a közigazgatásban dolgozók képzésének átalakítását jelentette be. Elképzelése szerint megszűnik a rendkívül nagy presztízzsel bíró Közigazgatási Nemzeti Iskola (ENA), amely helyét átadja a kevésbé elitistának szánt Közszolgálati Intézetnek (ISP).

A strasbourgi iskolát Charles de Gaulle köztársasági elnök és Michel Debré kormányfő alapította a második világháború után. A legutóbbi hat államfőből négyen is az „enások” (enarques) közé tartoznak – Macron is –, valamint kilenc miniszterelnök, köztük Macron két kormányfője, Edouard Philippe és Jean Castex is.

Az átalakítás ötlete nem új, Macron már két éve, a sárgamellényes tüntetések kapcsán ígéretet tett arra, hogy megszünteti az intézményt a társadalmi mobilitás élénkítése céljából (igaz, 2017-ben még ellenezte a bezárást). A kormány- és elitellenes tiltakozók azzal támadták az ENA-t, hogy növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, elszakítja a köztisztviselői elitet a társadalomtól, és már eleve csak olyanok kerülhetnek be, akik családi hátterük alapján az elithez tartoznak. A 2015-ös adatok szerint az ENA-ba járok mindössze 4,4 százaléka munkásosztálybeli.

Az ISP egyebek mellett abban is különbözne elődjétől, hogy a társadalom szélesebb rétegeiből választaná ki a diákjait, pozitív diszkriminációt alkalmazva. A végzettek nem kerülhetnének automatikusan vezető közszolgálati pozíciókba.

Bruno Le Maire gazdasági miniszter – maga is enás – 2016-ban kiállt az iskola megszüntetésének ötlete mellett, szerinte az ENA betöltötte a szerepét, magasan képzett köztisztviselők kerültek ki a falai közül, de nem alkalmazkodott a vállalkozószellem, a kreativitás, az innováció új világához. Le Maire már akkor a későbbi elnök, Macron kedvelt szavajárását a „start-up nemzetet” emlegette.

Nathalie Loiseau ENA-igazgató 2017-ben azt mondta, az iskola megszüntetését „az ötletek nélküli politikusok és a kultúra nélküli újságírók” sürgetik.

Cédric Passard politikatudós szerint elég lenne megreformálni az ENA-t, annak megszűnése ugyanis a szaporodó üzleti iskolákat hozza helyzetbe, amelyek a menedzser-szemlétet, a klientizmust terjesztik el a közszolgálatban. Monique Dagnaud, a Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatási igazgatója rámutatott, a közszférának van súlya, tudása, amivel az újdonsült miniszterek még nem rendelkeznek.

Macron bejelentését kritikusai demagógnak, populistának tartják, hiszen egy évvel a következő elnökválasztás előtt azt akarja kommunikálni, hogy teljesíti a tüntetők követelését. A Mediapart portál megfogalmazása szerint „a miniszterek jönnek és mennek, a köztisztviselők azonban maradnak”, így az is lehet, hogy Macron az általuk képviselt „ellenhatalmat” akarja visszafogni.

A reformtervezetet júniusban vitatják meg a parlamentben.

Kapcsolódó írásaink