Egymás mellett élés helyett együttélés

Noha a német kormány migrációt érintő retorikája kevéssé változott az elmúlt években, a döntéshozók, köztük a visszavonulását előkészítő Angela Merkel érzékelik a 2015-ös migrációs hullám nyomában járó társadalmi és politikai feszültségeket, amelyeken szakpolitikai eszközökkel próbálnak enyhíteni.

A 13. migrációs fórumon felszólaló politikusok, csakúgy, mint a NAP-I, Németországot továbbra is egy multikulturális országként definiálják. Az akcióterv célként tűzi ki, hogy a bevándorlók és családjaik a németekhez hasonló jogokat és lehetőségeket kapjanak Németországban, és problémaként tünteti fel a diszkriminációt és a rasszizmust.

A leírás egyaránt kitér a szélsőjobboldali és antiszemita erőszak elleni harc szükségességére, mely utóbbi elkövetői között nagy arányban bevándorlók is vannak. Az akcióterv a migránsoknak és menekülteknek a kibocsátó országokban való megsegítésére nem tér ki. E helyett a migráció szükségessége mellett kitartva, a dokumentum sikerként értékeli, hogy 2013 és 2018 között 3,25 millióval nőtt a németországi munkavállalók száma, melynek 46 százaléka, 1,5 millió fő frissen érkezett külföldi.

Elismeri ugyanakkor, hogy a bevándorlók körében a németekhez képest arányaiban háromszor nagyobb a munkanélküliség, aminek okaként a képzettség hiányát jelöli meg. A német kormány célja tehát nem a migráció mérséklése, hanem egy ellenőrzött és strukturált migrációs rendszer kialakítása, amely már a kibocsátó országokban megkezdi a migránsok felkészítését a németországi életükre.

A migrációt és a gazdasági fejlődést összehangolva ugyanakkor a cél a munkaerőpiac számára szükséges képzett munkaerő importja.

A teljes elemzés ide kattintva érhető el.