Külföld

Budapestre figyel Európa

Meghatározónak ígérkezik az európai jobboldal jövőjére nézve a csütörtöki magyar–olasz–lengyel egyeztetés. A résztvevők szerint a formálódó új együttműködés mikéntjével kapcsolatban még vannak nyitott kérdések.

Budapestre figyel Európa
Salvini és Orbán Viktor 2019-ben, a két pártelnök korábban is együttműködött
Fotó: AFP

Nagy visszhangot keltett az európai politikában és sajtóban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten tárgyal Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel és Matteo Salvinival, az olasz Liga elnökével.

A tanácskozás előzménye, hogy márciusban a Fidesz előbb az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójából, majd magából a pártcsaládból is kilépett. A döntést azután hozták meg, hogy a frakció elfogadott egy alapszabály-módosítást, amelynek nyomán egész nemzeti delegációkat lehetne kizárni vagy felfüggeszteni.

A módosítást – bár a képviselőcsoport vezetése tagadta ezt – látványosan a Fideszre szabták, hiszen egy olyan kitétel is szerepelt benne, hogy „tükörszabályt” alkalmaznak, ha a pártcsaládban egy párt tagsága fel van függesztve, akkor a nemzeti delegációja sorsáról az EP-ben kétharmad helyett sima többséggel is dönthetnek.

Orbán Viktor többször is nyilatkozott arról, hogy a lengyelekkel és az olaszokkal tárgyal egy új szövetségről. „Most az EPP nélkül kell felépíteni az európai demokratikus jobboldalt, amely otthont nyújt azoknak az európai polgároknak, akik nem akarnak migránsokat, nem akarnak multikulturalizmust, nem estek LMBTQ-őrületbe, védik Európa keresztény hagyományait, tisztelik a nemzetek szuverenitását, és nemzetüket nem a múltjuk, hanem a jövőjük részének tekintik” – írta Szamizdat 6. című cikkében.

A csütörtöki találkozóról Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke előzetesen annyit árult el, hogy a Fidesz, a lengyel Jog és Igazságosság és a Liga közötti európai szintű politikai szövetség szerepel majd a napirenden.

Morawiecki keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, különféle európai ügyeket, ezen belül egyértelműen politikai, az Európai Parlament működésével összefüggő kérdéseket vitatnak meg.

A legtöbb részletet Salvini árulta el a nemzetközi sajtónak. Az MTI kérdésére úgy fogalmazott, a találkozó a koronavírus-járvány utáni Európa építését szolgálja: „Budapesten a jövőbeli Európa elképzeléséről egyeztetünk, munkáról, jólétről, biztonságról, identitásról, családról, oktatásról, védelemről, migrációról, külpolitikáról, egészségügyi együttműködésről, a polgárok valós életével foglalkozunk.” Kitért arra is, nem közös pártcsoport alapítását jelentik be, hanem közös chartát fogadnak el.

A Morawiecki által is említett EP-ügyekről elmondta, az az álma, hogy az Identitás és Demokrácia (ID) és az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) egyesüljön, mivel így a második legnagyobb frakciót alkotnák, ami „ismét naggyá tenné Európát, amely visszatérne eredeti értékeihez”. A Liga az ID-hez, a PiS pedig az ECR-hez tartozik, míg a Fidesz-delegáció jelenleg független.

Az ID-nek 74 EP-képviselője van, ebbe a csoportba tartozik a Liga mellett a francia Nemzeti Tömörülés (RN), az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a holland Szabadságpárt (PVV), az Alternatíva Németországnak (AfD), a Flamand Érdek (VB), a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD),  a Finnek Pártja (Perussuomalaiset), a Dán Néppárt (DF), valamint az Észtországi Konzervatív Néppárt (EKRE).

A 63 fős ECR-frakció meghatározó erői a PiS és koalíciós partnere, a Szolidáris Lengyelország mellett a spanyol VOX, az Olasz Testvérek (FdI), az Új Flamand Szövetség (N-VA), a holland JA21, a bolgár VMRO, a Svéd Demokraták (SD) és a cseh Polgári Demokrata Párt (ODS), valamint több más, kisebb párt is jelen van egy-egy képviselővel. Salvini elméletét alapul véve, ha összeadjuk az ID és az ECR létszámát, valamint a tizenkét fős Fidesz-delegációt, akkor egy 149 fős csoportot kapunk, amely – a szociáldemokratákat is megelőzve – az EPP mögött valóban a második legnagyobb frakció lesz.

Könnyen lehet azonban, hogy – Salvini szóhasználatával élve – ez csak „álom” marad, hiszen a két csoport nem minden tagja bútorozna szívesen össze. Kommunikációs szinten emögött elsősorban politikai véleménykülönbségek állnak, de brüsszeli forrásaink szerint többeknek egészen profán motivációi is lehetnek: egy frakciónak kevesebb tisztségviselője és alighanem kisebb apparátusa van, mint két külön csoportnak.

A szociáldemokratáknak ugyan nem feltétlenül kell tartaniuk tehát attól, hogy egy új csoport megelőzi őket, a liberális Renew azonban okkal aggódik: a holland Sophie in ’t Veld például az Euractiv korábbi híradása szerint rendkívüli egyeztetést sürgetett frakciójában, mivel a Ligával és a Fidesszel megerősített ECR őket már megelőzné, ami átrajzolná az erőviszonyokat.

„Az ördög a részletekben rejlik” – fogalmazott lengyel újságíróknak a PiS-es Ryszard Czarnecki, aki a Gazeta Polska cikke szerint azt mondta: pártja a meglévő ECR struktúrájára építve akar szövetséget kötni, ám a magyar és az olasz fél inkább valami újat hozna létre. Hozzátette: meggyőződése, hogy meg tudnak egyezni.

Képviselőtársa, Bogdan Rzonca hangsúlyozta, a ligás képviselők kompetensek és szorgalmasak, mindenképpen előnyére válnának az ECR-nek. A lehetséges együttműködés azonban attól is függ, mint mond az FdI. Az olasz párt elnöke, Giorgia Meloni egyébként az ECR pártcsaládjának vezetője is.

Rzonca szerint a jövőbeni jobboldali együttműködés a Néppártból is átcsábíthat pártokat. Novák Katalin családokért felelős miniszter, a Fidesz alelnöke tegnap a Twitteren arról számolt be, hogy telefonon beszélt Melonival. „Barátunkkal és szövetségesünkkel számítunk egymásra a jövőben is” – írta.

Kapcsolódó írásaink