Külföld
Újabb vitákat hozott a vakcinacsúcs
Az oltóanyagok mennyisége mellett már az elosztással is elégedetlenek a tagállamok, továbbá a vakcinák exportját illetően sincs egyetértés az unión belül

Tegnap kezdődött az unió állam- és kormányfőinek, azaz Európai Tanács kétnapos ülése, amelyen a koronavírus elleni vakcina beszerzése volt a főtéma. A találkozót online rendezték meg, mivel a belga fővárosban katasztrofális a járványhelyzet és a beoltottság is rendkívül alacsony.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a tanácskozáson arról beszélt, a tagállamok közötti bizalom megbomlott, és ezt csak ezt csak egység és átláthatóság révén tudják visszaszerezni. A vakcinabeszerzés kapcsán közölte, hogy fel kell gyorsítani az oltóanyag gyártását, valamint az oltóanyagok elosztását és adminisztrációját az unión belül és kívül egyaránt. Egyben leszögezte, hogy a vakcinák exportját is szigorítani szükséges. Mint fogalmazott: jelenleg egyetlen egy dózis oltóanyagot sem hagyhatunk elveszni.
A vakcinák exportja is nagy hangsúlyt kapott a megbeszélésen, amelyet korábban több tagország is kritizált. Ursula van der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a találkozót megelőzően közzétett egy infografikát az uniós vakcinaexportokról. Ebből kiderült, hogy az EU december óta 77 millió adag vakcinát exportált a világ 33 országába. Az előbb említett mennyiségből 21 milliót az Egyesült Királyság kapott meg.
Boris Johnson brit miniszterelnök már figyelmeztette az uniót, hogy ne tervezzen „blokádot” a vakcinákra, ezért az Európai Bizottság és a londoni kormány korábban megállapodtak a kérdésben. Ugyanakkor a vakcinaexport tilalmát tekintve a tagállamok is megosztottak, elsősorban Belgiumot, Hollandiát, Írországot, Svédországot és Dániát érintené hátrányosan az exportok korlátozása.
Sebastian Kurz a vakcinák elosztásának egyenlőtlenségére hívta fel a figyelmet. Az osztrák kancellár öt másik tagország miniszterelnökével már korábban is jelezte, hogy vakcinák elosztási metódusa felülvizsgálatra szorul, és hogy a közép-európai térség, valamint a Baltikum több országa is számottevően kevesebb oltóanyagot kap Brüsszeltől. Továbbá súlyosbítja a helyzetüket, hogy Ausztria és Bulgária is főleg AstraZeneca-vakcinát rendeltek, melyből akadozik az ellátás.
Orbán Viktor a találkozót megelőzően külön egyeztetett a visegrádi négyek kormányfőivel. A miniszterelnök Facebook-oldalára feltöltött videójában elmondta, hogy a tárgyaláson egyetlen fontos téma lesz, ami a vakcinahelyzet és a vakcinák beszerzése.
Mint fogalmazott: Brüsszel vállalta, hogy a tagállamok számára beszerzi a vakcinákat. Ha ez sikerül gyorsan, sok életet mentünk meg, ha lassan megy, akkor sok életet veszítünk. Hozzátette, hogy ma arról fognak tanácskozni, „hogyan vehetjük rá Brüsszelt arra, hogy az eddiginél sokkal gyorsabban, olajozottan és hatékonyabban szerezze azokat a vakcinákat, amelyekkel mi, a tagállamok életeket menthetünk”.
A videóban látható egy tükör, amely Magyarország hét törvényét tartalmazza. A Fidesz sajtóosztálya később közölte, hogy az ajándéktárgy a Fidesz megalapításának 33. évfordulójára készült. Mint írják, a „nemzeti tükröt” elsőként Orbán Viktor kapta meg, a Fidesz alapításának március 30-i évfordulóján a párt alapítói is megkapják, majd hamarosan a Fidesz valamennyi tagja kézhez kaphatja az ajándékot.
Egy váltás előszele: Biden–Harris-adminisztráció
Joe Biden amerikai elnök is csatlakozott az európai uniós tagországok vezetőinek csütörtökön kezdődő, kétnapos, videókapcsolaton keresztül tartandó értekezletéhez. Biden és kormányának tagjai rendre hangsúlyozzák, hogy szorosabbra szeretnék fűzni a kapcsolatokat a szövetségesekkel, köztük az Európai Unió országaival.
Ugyanakkor nagy kérdés, hogy amit ma Joe Biden kijelent, megígér vagy aláír, mennyire időtálló megegyezés, ugyanis egyre több jel mutat arra, hogy Washingtonban alelnökét, Kamala Harrist igyekeznek előtérbe helyezni. A Townhall amerikai portál beszámolt róla, hogy egy kiszivárgott feljegyzés szerint a Fehér Ház utasította a kormány szerveit, hogy mostantól Biden-adminisztráció helyett Biden–Harris-adminisztrációnak nevezzék a jelenlegi elnökséget.
Ez a megnevezés jelent meg a Fehér Ház honlapján is. Harris előtérbe hozása kapcsán sok a találgatás: több szakértő is úgy gondolja, Biden egy második választáson valószínűleg nem indul el, és természetes utódja alelnöke lehetne. Egyes merész feltételezések szerint Biden már a ciklus közben lemondhat, hogy Harris vegye át a helyét. Ezeket a pletykákat csak erősítik az elnök bakijai, például hogy nemrég egy interjúban elnöknek nevezte Harrist, vagy hogy többször megbotlott az elnöki repülőgéphez vezető lépcsőn.
(UT)