Külföld

Johnson elutasítja az uniós vádakat

Az EU területén gyártott brit–svéd AstraZeneca-oltóanyag exportjának tilalmát helyezte kilátásba az Európai Bizottság, London a tagállamokhoz fordul

Eldurvulhat a brit–uniós vita a vakcinaexport miatt, London a tagállamok segítségét kéri. Elemzések szerint hiába keményítene be Brüsszel, az nem oldaná meg az unió gondjait.

Johnson elutasítja az uniós vádakat
Von der Leyen szerint a gyártóknak teljesíteniük kell az uniónak tett vállalásaikat
Fotó: AFP/Hans Lucas/Thierry Monasse

Az uniós tagállamok vezetőihez fordul Boris Johnson brit kormányfő, hogy ne támogassák, ha az Európai Bizottság (EB) meg akarja tiltani az oltóanyagok exportját az Egyesült Királyságba – jelentette tegnap reggel a brit sajtó kormányzati forrásokra hivatkozva. Az uniós állam- és kormányfők csütörtökön videókonferencia keretében tanácskoznak, Johnson még a csúcstalálkozó előtt telefonon akar beszélni több tagállami vezetővel.

A BBC idézte Eric Mamer bizottsági szóvivőt, aki azt mondta, Brüsszel azt akarja elérni, hogy a gyártók teljesítsék a szerződéses vállalásaikat. Ursula von der Leyen, az EB elnöke a napokban többször is utalt rá, hogy az unió megakadályozhatja a vakcinák exportját, főképp ha a gyártók olyan országokba szállítanának, ahol már jobban állnak az oltással, mint az EU – példaként az Egyesült Királyságot, Izraelt és Chilét említette. Szombaton a német Funke médiacsoport lapjainak úgy fogalmazott: „Ez egy üzenet az AstraZenecának, először teljesítsék az uniónak tett vállalásaikat, aztán szállítsanak más országokba.”

A Reuters híradása szerint a vita tárgya egyebek mellett az, hogy a brit–svéd AstraZeneca a szigetországgal és az EU-val is megállapodott, a szerződések alapján azonban az Egyesült Királyság elsőbbséget élvez. Az AstraZenecát nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem a hollandiai Leidenben is gyártja a Halix vállalat – Brüsszel szerint az ott gyártott oltóanyagoknak az EU-ban kellene maradniuk, a britek szerint viszont onnan is elsősorban őket kellene ellátnia a gyártónak.

Két szigetországi cég, az Oxford Biomedica és a Cobra Biologics is szerepel az EU-val kötött megállapodásban, onnan azonban még nem szállítottak oltóanyagot az unióba – többek között ezt is kifogásolja Brüsszel. Az AstraZeneca korábban tájékoztatta az EU-t, hogy a Londonnal kötött megállapodás alapján mindaddig az Egyesült Királyság élvez elsőbbséget, amíg a brit piacra nem érkezett elegendő oltóanyag. A Telegraph brüsszeli forrásokra hivatkozva azt írta, az EU tízmillió vakcinát exportált már az Egyesült Királyságba az elmúlt hat hétben, onnan viszont nem érkezett semmi.

A britek egyébként jól állnak az oltással, jobban, mint az uniós átlag. Már meghaladta a teljes lakosság negyven százalékát és a felnőtt lakosság ötven százalékát azok aránya, akik megkapták az oltásnak legalább az első dózisát. Ezzel szemben az unióban átlagosan mindössze kilenc százalék körüli a teljes lakosságra számolt oltottsági arány. London azzal számol, hogy április végére minden ötven év feletti, július végére pedig minden felnőtt megkapja legalább az első adagot, és a Downing Street szerint ezen az sem változtatna, ha az EU teljesen leállítaná a vakcinaexportot. Elemzések szerint viszont egy hónapos csúszást okozna az exporttilalom, ami egyébként az unióban nem gyorsítaná jelentősen az oltási programot.

Thierry Breton: Nincs szükségünk orosz vakcinára


Az uniónak semmi szüksége Oroszország Szputnyik V nevű koronavírus elleni vakcinájára – jelentette ki a TF1 televíziónak Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa, aki szerint az orosz oltóanyag nélkül, európai forrásokból is elérhető a nyájimmunitás júliusra.
A Szputnyik V vakcina gyártója Twitter-bejegyzésekben rea­gált a biztos kijelentésére, akit politikai elfogultsággal vádolt meg.

„Az európaiak biztonságos és hatékony vakcinát akarnak, amit önök nem tudtak biztosítani nekik” – írták a Szputnyik V néven futó Twitter-fiók nevében, hozzátéve: ha ez az EU hivatalos állásfoglalása, akkor azt kommunikálják a cég felé, hogy visszavonhatják az orosz vakcina uniós engedélyeztetési kérelmét, mert nincs értelme folytatni. „Majd mentünk életeket más országban” – írták.
(UT)

Kapcsolódó írásaink