Külföld

Kurz szerint Brüsszel csal a vakcinákkal

Korrekcióra szorul az a jelenlegi gyakorlat, amelynek alapján az uniós tagországok egyenlőtlenül kapnak a koronavírus elleni vakcinákból - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár kedden Bécsben a cseh, szlovén és bolgár miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Sajtóértesülések szerint egyes országok valóban több oltóanyagot kapnak, ennek pedig az az oka, hogy a lakosságarányos eloszlás rendje, az úgynevezett pro rata-elv valójában nem elvszerűen működik, mert bizonyos torzító hatásokat is beépítenek a rendszerbe.

Kurz szerint Brüsszel csal a vakcinákkal
Sebastian Kurz osztrák kancellár
Fotó: AFP/HELMUT FOHRINGER

A kormányfők - Andrej Babis cseh, Janez Jansa szlovén és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök - egyetértettek az osztrák kancellár kijelentésével. Közölték: vissza kell térni az uniós tagállamok kormányfőinek korábbi megállapodásához, vagyis az oltóanyagok lakosságarányos elosztásához.

A tájékoztatót megelőző tárgyalásokba a négy kormányfőn kívül Andrej Plenkovic horvát és Krisjanis Karins lett miniszterelnök videókapcsolaton keresztül csatlakozott.

Sebastian Kurz bejelentette: a hat közép- és kelet-európai tagállam arra kéri Brüsszelt, hogy dolgozzon ki egy „korrekciós mechanizmust„ megoldásként arra a problémára, hogy jelenleg aránytalan és tisztességtelen a vakcinák Európai Unión belüli elosztása.

Kurz hangsúlyozta, hogy közös fellépésük célja nem a bűnbakkeresés, hanem a sokat hangoztatott európai szolidaritás elvének érvényre juttatása, és közös európai megoldás keresése a problémára.

Hozzátette, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel és Ursula von der Leyen bizottsági elnök támogatásáról biztosította a kormányfők kezdeményezését, és még a héten - videókonferencián - tárgyalnak a lehetséges megoldásról.

„A gyógyszergyártók nemcsak a megígért határidőket és mennyiségeket nem tartják be, de a lakosságarányos elosztás elvét sem” - mondta Bojko Boriszov.

„Ha így megy tovább, júniusra oda jutunk, hogy bizonyos országokban 30 százalékos, míg más országokban 60 százalékos lesz az átoltottság. Még időben vagyunk, hogy az ebből az aránytalanságból egyenesen következő jogos elégedetlenséget és politikai krízist megelőzzük” - közölte Janez Jansa.

Andrej Babis kifejtette: csak akkor valósulhat meg az unió eredeti terve az európai lakosság 70 százalékos átoltottságának nyári elérésére, ha visszatérnek az eredeti elosztási elvhez.

A kormányfők emellett élesen kritizálták azt az EU által jelenleg alkalmazott mechanizmust is, miszerint bizonyos országok felhasználhatták a más országok által nem igényelt dózisokat.

Ezzel kapcsolatban Kurz még a múlt héten úgy fogalmazott, hogy a rendszer leginkább egy bazárhoz hasonlít” Ez a „rendezetlenség” egyébként elsősorban azzal magyarázható, hogy a szóban forgó uniós szerződéseket tavaly nyáron, tehát jóval a vakcinák elkészülte előtt kötötték meg, akkor azonban még néhány tagállam kevésbé volt lelkes az mRNS-vakcinák felé, amilyen például a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltóanyaga is, hiszen előre tudható volt, hogy ezen szérumoknak mind a tárolása, mind a szállítása sokkal körülményesebb a többi oltóanyagnál.

Az uniós vakcinaelosztást jól ismerő uniós források alapján az Origo arról ír, hogy nem ez az egyetlen oka a tagállamok közötti elosztásokban tapasztalt aránytalanságnak, a „pro rata” elv néven is ismert elvben lakosságarányos elosztási rend nem elvszerű működésének.

Noha az Európai Unió oltóanyagokkal kapcsolatos stratégiája eredetileg azt ígérte a tagállamoknak, hogy a blokk számára lekötött vakcinák lakosságarányosan lesznek elosztva, s a hivatalos kommunikáció továbbra is kizárólag ezt hangsúlyozza,a valóságban a pro rata-elven kívül egy másik elv is érvényesülni látszik.

Azon országok esetében, amelyek már a harmadik és a negyedik negyedévre is rendeltek az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által már jóváhagyott vakcinákból – tehát a Pfizer/BioNTech-ből, a Modernából és az AstraZenecából – az EU pozitív arányban torzítja a lakosságarányos elosztást: nagyobb megrendelési állományt rendel az adott tagállamhoz.

A lakosságarányosságon alapuló egyezség tehát valóban sérül, mivel bizonyos tagállamokkal szemben pozitív diszkriminációt alkalmaznak a vakcina elosztás során, s ez lehet a magyarázat arra, hogy Dánia és Málta miért jár az élen a vakcinációban.

Kapcsolódó írásaink