Külföld

Az Európai Bizottság kötelezettségszegés miatt felszólító levelet küldött az Egyesült Királyságnak

Az Európai Bizottság felszólító levelet küldött az Egyesült Királyságnak, mert álláspontja szerint a brit fél megszegte az EU-tagsága megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodásnak az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvében rögzített kötelezettségeit - tájékoztatott az uniós bizottság hétfőn.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegés miatt felszólító levelet küldött az Egyesült Királyságnak
„A lépés egyértelmű eltérést jelent az idáig folyatott konstruktív együttműködéstől”
Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard

A testület indoklása szerint azért küldte a kötelezettségszegési eljárás első lépését jelentő felszólítólevelet, mert noha az Egyesült Királyság elkötelezte magát a jegyzőkönyv végrehajtása mellett, március 3-án a brit kormány kijelentette: egyoldalúan elhalasztja annak teljes alkalmazását az áruk és háziállatok Nagy-Britanniából Észak-Írországba történő szállítására vonatkozóan.

Az uniós bizottság közleményében aláhúzta: az egyoldalú lépés aláássa a bizalmat, ugyanis London anélkül hozta meg döntését, hogy megbeszélést vagy konzultációt folytatott volna a kilépési megállapodás végrehajtásáért felelős testületek bármelyikében.

„A lépés egyértelmű eltérést jelent az idáig folyatott konstruktív együttműködéstől, aláássa mind a Brexit-megállapodás végrehajtásáért felelős vegyes bizottság munkáját, mind pedig a kölcsönös bizalmat és a jóhiszemű együttműködés szellemét” - fogalmaztak.

Londonnak egy hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az uniós bizottság levélére.

Hat hónap leforgása alatt ez a második alkalom, hogy az Egyesült Királysággal szemben kötelezettségi eljárást indít az Európai Unió. Az Európai Bizottság október elsején küldött felszólító levelet Londonnak, mert a brit kormány szeptemberben olyan törvényjavaslatot terjesztett elő a belső piacáról, amely az elfogadása esetén sértette volna a Brexit-megállapodás Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvének rendelkezéseit. A törvényjavaslatot London végül még az év vége előtt visszavonta.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kereskedelmi forgalomban. Az átmeneti időszak ugyanakkor idén január 1-jén lejárt, és ezzel egy időben megszűnt Nagy-Britannia tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is.

Az átmeneti időszak egyik legfontosabb célja az volt, hogy legyen idő a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú viszonyrendszer sarkalatos szabályairól. Ezt számos sikertelen tárgyalási forduló után szinte az utolsó pillanatban, közvetlenül karácsony előtt sikerült elérni.

Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely százszázalékos vámliberalizációt - vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet - biztosít Nagy-Britannia és az EU kétoldalú áruforgalmában. E megállapodás sem küszöböli ki azonban a kereskedelmet terhelő adminisztratív kötelezettségeket: a brit exportőröknek egyebek mellett vámáru-nyilatkozatokat és eredetigazolásokat kell mellékelniük szállítmányaikhoz, és ezeket az uniós beléptető pontokon ellenőrzik.

Johnson: Átmeneti és technikai intézkedést kifogásol az EU

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint az Európai Unió átmeneti és technikai jellegű intézkedések miatt indított jogi eljárást Londonnal szemben. Johnson hétfő este újságíróknak kijelentette: a brit kormány átmeneti, technikai jellegű, és saját megítélése szerint „nagyon észszerű” döntéseket hozott az észak-írországi protokoll ügyében.

Hozzátette: nagyon fontos, hogy a protokoll alkalmazása az észak-írországi katolikus és protestáns közösségek kívánságainak figyelembe vételével és egyetértésével történjen, és nemcsak Észak-Írország és az Ír Köztársaság, de Észak-Írország és Nagy-Britannia között is garantálja a kereskedelmet és a szabad mozgást.

Johnson ezzel arra utalt, hogy az észak-írországi protokoll - éppen azért, hogy ne legyen szükség az ír-északír határon fizikai ellenőrzésre - gyakorlatilag Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren alakított ki belső határt.

Ezt az észak-írországi felekezetközi kormány nagyobbik pártja, a többségi britpárti unionista mozgalom legnagyobb ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) folyamatosan és hevesen bírálja, mégpedig azzal az érvvel, hogy ez a megoldás kikezdi az Egyesült Királyság alkotmányos és gazdasági integritását.

Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök, a DUP vezetője a protokoll teljes elvetését követeli.

A Brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas észak-írországi protokoll alapelvei szerint Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes - főleg áruforgalmi - szabályozási elemeivel.

Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni. Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és Írország határán kell elvégezni.

Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító, történelmi jelentőségű 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként ezen a 499 kilométeres határon - amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára - hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs.

Kapcsolódó írásaink