Külföld
Átalakuló amerikai bevándorlási rendszer
Joe Biden demokrata elnökségével jelentős változások kezdődtek meg az Egyesült Államok migrációs politikájában, radikális törvénytervezet van a kongresszus előtt
Amióta január 20-án beiktatták hivatalába, Joe Biden demokrata amerikai elnök valóságos rendeletgyártásba kezdett, ezek egy jelentős részével elődje, a republikánus Donald Trump által épített politikát igyekszik megváltoztatni. Rendelkezései Trump döntései közül többet megváltoztattak, elsősorban a klímavédelemben és a bevándorlás témakörében.
Joe Biden már első hivatali napján hat olyan rendelkezést írt alá, amelyek a bevándorlás kérdésében lényeges változtatásokat eszközöltek. Visszavonta azt a korábbi rendeletet, amely kizárta a népszámlálásból az illegális bevándorlókat, aminek abban van jelentősége, hogy a választási körzetek újrarajzolása hamarosan esedékessé válik, és azt népességarányosan kell végrehajtani.
Eltörölte Trump azon rendeletét is, amely több, többnyire muszlim országból tiltotta a beutazást az Egyesült Államokba. Emellett megerősítette a Késleltetett Cselekvés a Gyermekkorú Érkezőkért (DACA) programot, és hitet tett annak folytatása mellett. A DACA az a program, amely lehetőséget ad a munkára és az országban maradásra azoknak az illegális bevándorlóknak, akiket a szüleik gyerekként hoztak az Egyesült Államokba.
A demokrata elnök véget vetett a Trump által a déli határon bevezetett vészhelyzetnek, amivel az előző adminisztráció azt biztosította, hogy olyan forrásokhoz is hozzáférjenek a határon álló fal építéséhez és fejlesztéséhez, amik például katasztrófák esetére voltak félretéve.
Február 2-án és 4-én Biden újabb rendeleteket fogadott el. Az egyik arról szól, hogy egy különleges csoport jön létre a szétszakított családok újraegyesítése érdekében. Ennek vezetője Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter lesz. Bírósági iratok szerint ötezer-ötszáz olyan gyerek lehet, aki a Trump-kormányzat idején megszigorított bevándorláspolitika következtében elszakadt szüleitől, és közülük mintegy hatszáznak a szüleit egyelőre nem is találják.
A határellenőrzés felülvizsgálatáról szóló rendelet szerint felgyorsítanák a Latin-Amerikából az Egyesült Államokba tartó menedékkérők rendezett bejutását, és megszüntették azt a kötelezettséget, hogy a menedéket kérőknek Mexikóban kell kivárniuk az eljárás eredményét.
Az említett rendeleteken túl Biden beterjesztett a kongresszus elé egy bevándorlási törvényjavaslatot, amely még az előbbieknél is nagyobb változásokat eszközölne az amerikai bevándorlási rendszerben. A tervezet többek között lehetőséget adna az Egyesült Államokban élő több mint 11 millió illegális bevándorlónak, hogy állampolgárságot szerezzen.
A folyamat nyolc évig tartana, de a törvény bevezetné az úgynevezett törvényes leendő bevándorló státust, ami gyakorlatilag azonnali legalizációt jelentene több millió illegális migránsnak. A hat évre elnyerhető (és meghosszabbítható) státus birtokában munkát vállalhatnak, és társadalombiztosítási számot kaphatnak. A törvény megemelné a legális bevándorlás keretszámait is, és akiket az előző adminisztráció kitoloncolt, visszatérhetnének, ha legalább három évet éltek az Egyesült Államokban.
A javaslatcsomag a migráció egyik jelentős forrását jelentő közép-amerikai államoknak, mint Honduras, El Salvador vagy Guatemala, négy év alatt négymilliárd dollár támogatást juttatna. Ennek az összegnek a felét feltétel nélkül lehívhatnák, a másik felét bizonyos kormányzati intézkedések teljesítése, például a korrupció visszaszorítása vagy bizonyos környezetvédelmi törvények bevezetése esetén utalnák át részükre.
A javaslat elmossa a legális és illegális bevándorlás közötti határvonalat, valamint számos elemében ösztönzi az illegális bevándorlást és a menekültügyi szabályokkal való visszaélést – írta a témában kiadott elemzésében a Migrációkutató Intézet, míg a Heritage Foundation amerikai konzervatív think-tank úgy jellemezte a tervezetet, mint az amerikai történelem legradikálisabb bevándorlási rendelkezését, ami az illegális bevándorlókat jutalmazza az amerikaiak kárára.
Érdekes pluszinformáció a kérdés vizsgálatához, hogy úgy tűnik, Biden megválasztása óta egyre többen ellenzik a bevándorlás könnyítését célzó politikát. A Rasmussen Reports közvélemény-kutató felmérése szerint míg novemberben a megkérdezettek negyven százaléka gondolta úgy, hogy a kormány nem tesz eleget az illegális migráció kezelésére, februárban az ilyen választ adók aránya már ötvenöt százalék volt.
Nő azok aránya is, akik ellenzik, hogy az országban tartózkodó minden illegális migráns munkavállalási engedélyt kapjon, februárban ezt már 55 százalék gondolta így. Okkal tartanak tehát attól egyes demokraták, hogy egy túl szélsőségesen bevándorláspárti törvény elfogadása sok szavazóba kerülhet.
