Külföld

Veszélyeztetik az arab klánok a jogállamot

A bűnszervezetek tagjainak több mint fele külföldi Németországban, egyre több menekültet szerveznek be az illegális csoportok, a kitoloncolások ugyanakkor akadoznak

Prioritássá vált a klánok elleni küzdelem Németországban. A bűnözői csoportok egyre nagyobb befolyást szereztek az elmúlt évek során, Herbert Reul észak-rajna–vesztfáliai belügyminiszter ezért zéró toleranciát hirdetett velük szemben.

Veszélyeztetik az arab klánok a jogállamot
Egy klánbünözés elleni rendőrségi razzia Berlinben idén februárban
Fotó: AFP/DPA/Christophe Gateau

Kiemelten fontos ügy a klánok elleni küzdelem, a német államnak ugyanis meg kell védenie az állampolgárok biztonságát és szabadságát, valamint érvényesítenie kell a jogállamiságot – írta a Tichys Einblick című német konzervatív lapban megjelent kommentárjában Ismail Tipi.

A kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) hesseni politikusa szerint határozott harcot kell folytatni az erőszak, az idegengyűlölet és a szélsőségek ellen, ugyanakkor – mint írta – ha Németország ki akar állni a biztonság, a demokrácia és a jogállamiság mellett, egyértelműen meg kell határoznia, valójában kikkel állnak szemben.

A szövetségi bűnügyi hivatal adatai szerint 2019-ben összesen 6848 gyanúsítottat azonosítottak a hatóságok a szervezett bűnözéssel kapcsolatban, közülük 4366 személy, a feltételezett elkövetők 63,8 százaléka külföldi volt. A bűncselekmények 73,2 százalékát követték el olyan bűnszervezetek, amelyek tagjai nem német állampolgárok voltak.

Ismail Tipi szerint a klánok általában patriarchális alapon szerveződnek, a családszerű struktúra tagjai hűséget esküsznek a csoport vezetőjének, és tudatosan válnak bűnözőkké. A mindennapi életük részévé válik a kábítószer-kereskedelem, az autólopások, és más bűncselekmények elkövetése. Németországban a klánokat az alaptörvény elutasítása, a rendőrség és az állam megvetése jellemzi – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: a párbeszéd már nem elég, minden rendelkezésre álló eszközzel folytatni kell a harcot ezekkel az emberekkel szemben.

A német hatóságok február közepén Berlinben és Brandenburgban tartottak razziát szervezett bűnözéssel összefüggésben, amely során két embert letartóztattak. A Der Spiegel szerint a fő gyanúsított egy 44 éves libanoni férfi, aki 1982-ben érkezett Németországba.

Kábítószer-kereskedelem miatt a férfit 1995-ben négyéves szabadságvesztésre ítélték, emellett ki akarták toloncolni, amely azóta sem sikerült, mivel nem voltak nála libanoni személyazonosító okmányok. Pontosan az ilyen esetek teszik próbára a jogállamiságunkat, ezért szükség van a bűncselekményt elkövető bevándorlók hatékonyabb kitoloncolására – vélekedett Ismail Tipi.

Zéró toleranciát hirdetett Herbert Reul, Észak-Rajna–Vesztfália tartomány belügyminisztere a klánbűnözéssel szemben. A politikus a Focus című lapnak adott interjúban kiemelte: fontos, hogy a bűnözői életmód következményei egyértelművé váljanak a családok és a fiatalok számára, valamint az, hogy alternatívát kínáljanak számukra az illegális tevékenységek helyett.

A kitoloncolásokkal kapcsolatban közölte: Észak-Rajna-Vesztfáliában következetesen hajtják végre a deportálásokat, ugyanakkor csak azokat tudják hazaküldeni, akiket a származási országuk visszafogad. Problémát jelent az is, hogy a klánok minden második tagja rendelkezik német útlevéllel.

Reul szerint a klánok menekülteket is beszerveznek, akik így kisebb bűncselekményekben, például kábítószer-kereskedelemben vesznek részt. Komolyan kell foglalkozni ezekkel az esetekkel is – tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink

Súlyosbodik a klánbűnözés

ĀEgyre többször támadnak intézkedő rendőrökre Németországban, az elkövetők gyakran bevándorló hátterű fiatalok