Szavazást vagy csalást könnyítő amerikai reform

Két fontos törvényjavaslat is támogatást kapott tegnapelőtt este az amerikai képviselőházban: az egyik a választási rendszert érinti, a másik pedig a rendőrség munkáját. Mindkét döntés újra lángra gyújtott az amerikai közéletben két már jó ideje tartó vitát.

Erre a mérföldkőnek számító törvényre sürgősen szükség van, hogy megvédjük a szavazáshoz való jogot, és a választások integritását, valamint helyreállítsuk és megerősítsük az amerikai demokráciát – írta a javaslatról a Fehér Ház. Kevin McCarthy, a republikánusok képviselőházi frakcióvezetője viszont úgy értékelte a tervezetet, hogy az „meggyengíti a választások biztonságát, és nehezebbé teszi a csalások elleni védekezést”, többek között azzal, hogy eltörli a külön regisztrációt a választási jegyzékbe, ami helyett más kormányzati adatbázisok alapján automatikusan rákerülne minden választásra jogosult. „A szavazás jog, nem kötelesség” – mondta McCarthy.

A tervezet egyebek között enyhítené a szavazásra jogosultság feltételeit, a szavazókörzetek határait nem az egyes tagállamok, hanem csak független bizottságok szabhatnák át, és átláthatóbbá tenné a kampányfinanszírozást. A republikánusok szerint viszont a törvénnyel megfosztanák az államokat bizonyos jogaiktól, kevésbé lehetne tetten érni a csalást, és a demokratáknak csak az a céljuk vele, hogy növeljék szavazóbázisukat.

A törvénytervezetnek azért van nagy jelentősége most, mert a népszámlálási hivatal az idén adja át a friss népességi adatokat az egyes államoknak, amelyek azután ezek alapján átrajzolják a szavazókörzetek határait. Minden állam más eljárást alkalmaz a szavazókörzetek átrajzolásakor, és általában ez annak a pártnak kedvező, amely az adott államban hatalmon van.

Emellett a javaslat kötelezné a tagállamokat, hogy biztosítsák a levélszavazás lehetőségét, és egy legalább 15 napos „korai voksolási időszak” létrehozását a választás napja előtt, amit egyébként nemzeti ünneppé tenne, azaz munkaszüneti nap lenne a kormányzati dolgozók számára. A törvény kötelezné a mindenkori elnököt és alelnököt, hogy hozzák nyilvánosságra adózási papírjaikat.

A javaslat egyébként nem előzmény nélküli: a novemberi választások óta több republikánus vezetésű állam kezdte meg a levélben szavazás feltételeinek szigorítását, és új választási törvényeket léptettek életbe. Erre válaszul érkezett most a szövetségi törvényjavaslat, amit ha elfogadnak, komoly jogi csatározásokra ad majd okot a tagállamok és a központi kormányzat között.

A képviselőház a választási törvényjavaslat mellett elfogadta a rendőrség átfogó reformjáról szóló tervezetet is. A rendőri intézkedés közben elhunyt George Floydról elnevezett törvényjavaslat előírja a fojtófogások visszaszorítását a rendőri intézkedéseknél, a rendőrtisztek nagyobb felelősségre vonhatóságát kezdeményezi, és elrendeli egy országos adatbank kiépítését az erőszakot helytelenül alkalmazó rendőrtisztek neveivel, hogy ha elbocsájtásuk után másik államban jelentkeznek a rendőrséghez, ott is tudjanak a múltjukról.

„Közösségeink biztonságosabbá tételéhez helyre kell állítanunk a bizalmat a rendőri szervek és a lakosság között, amelynek szolgálatával és védelmével megbízták őket” – írta a Fehér Ház. Mindkét javaslatot hamarosan tárgyalni kezdi a szenátus.