Külföld
Három óra alatt reagált a Pentagon január 6-án
Sok idő telt el a rendőrség segélykérése és a Nemzeti Gárda bevetése között a Capitolium ostromakor, a támadást az FBI belföldi terrorizmusnak minősítette
Belföldi terrorcselekménynek minősítette a Capitolium elleni, január 6-i támadást az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) – közölte kedden Christopher Wray, az FBI igazgatója az amerikai törvényhozás felsőházának igazságügyi bizottsága előtt. Wray szenátusi meghallgatásán elmondta, hogy az FBI több mint 270 ezer állampolgári bejelentést kapott az amerikaiaktól, amelyek segítettek azonosítani a támadásban feltehetőleg részt vevő embereket.
Az FBI igazgatója visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a Capitolium elleni támadást egyetlen szélsőséges ideológia hívei követték el. Christopher Wray azt is hozzátette: nincs bizonyíték arra, hogy a radikális baloldali antifa tagjai részt vettek az ostromban.
William Walker vezérőrnagy, az amerikai Nemzeti Gárda fővárosért felelős parancsnoka meghallgatásán azt mondta, hogy január 6-án több mint három órával azután kapott engedélyt a Pentagontól a kongresszus védelmének megsegítésére, hogy telefonon a Capitoliumi Rendőrség vezetője, Steven Sund azt telefonon kérvényezte. Walker vallomásában arra is kitért, hogy ilyen tüntetések vagy események idején szokásos eljárás felállítani egy kisebb létszámú, gyorsreagálású egységet is, ám erre január 6-án nem kapott engedélyt.
A Pentagon azzal védekezik, hogy a kérésről rekordsebességgel döntöttek. A védelmi minisztérium szerint ráadásul a rendőrség többszöri megkeresésre is azt felelte a január 6-i események előkészületei során, hogy nincs szükségük a Nemzeti Gárda nagyobb jelenlétére.
A Capitoliumi Rendőrség jelenlegi megbízott vezetője, Yogananda Pittman arról számolt be tegnap, hogy az elmúlt két hónapban kétszer annyi fenyegetést kaptak a kongresszusi képviselők és szenátorok, mint az előző év ugyanezen szakaszában.
A Capitoliumi Rendőrség arról is beszámolt tegnap, hogy információik szerint egy szélsőséges milicista csoport fontolgatja a kongresszus épületének megtámadását csütörtökön, ami a QAnon összeesküvés-elmélet egyes követői szerint Donald Trump elnöki beiktatásának napja, ugyanis korábban március 4-én tették le a megválasztott elnökök az esküt. Ugyanakkor még a QAnon közösségén belül is sokan vitatják az elméletet, hogy Trump visszatérése a hatalomba erre a napra esne.
„Orbán érti, mi kell egy nagycsaládnak”
Magyarországon évek óta kétharmaddal kormányoz egy konzervatív párt, Nyugaton pedig az újságírók jelentős része baloldali, ez pedig összeütközést szül – mondta az American Conservative lapnak egy interjúban Habsburg Eduárd, Magyarország vatikáni nagykövete.
Magyarország talán legérdekesebb kezdeményezése család- és életbarát politikája, amely sikeresen csökkentette a válások és abortuszok számát, és emelte a házasságok és gyerekszületések számát – jelentette ki a nagykövet, külön megemlítve a csokot. Míg sok európai vezetőnek – Angela Merkel, Emmanuel Macron, Mark Rutte – nincs gyermeke, Orbán Viktornak öt is van, így megérti, mire van szüksége egy nagycsaládnak – mondta Habsburg Eduárd.
(UT)
Moszkva: Washington lépése abszurd
Az Európai Unió után az Egyesült Államok is szankciókat hagyott jóvá hat magas rangú orosz tisztségviselő és huszonhét cég ellen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus és munkatársainak bebörtönzése miatt. Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy nagy bizonyosággal az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat novicsok hadi vegyszert használt az ellenzéki politikussal szemben tavaly augusztusban.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az amerikai döntés után úgy nyilatkozott: ezek semmi mást nem jelentenek, mint beavatkozást Oroszország belügyeibe. Az amerikai hírszerzés állítását felháborítónak nevezte, a szankciókat pedig abszurdnak és alaptalannak tartja. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közleményében azt írta, hogy Washington lépése egy oroszellenes kirohanás, és figyelmeztetett, hogy ne játsszon a tűzzel. (SI)
