Külföld

Folytatódik a küzdelem

Az Európai Bizottság inkább a könnyebb utat választotta a Minority SafePack ügyében –  hangsúlyozta lapunknak Vincze Loránt RMDSZ-es politikus

Útelágazáshoz ért a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés. Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő és Nagy Dénes András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója lapunknak elmondta, vannak még eszközök a kezdeményezők és az Európai Parlament kezében.

Folytatódik a küzdelem
Vincze Loránt, Daniel Alfreider, a FUEN alelnöke és Nagy Dénes András Brüsszelben
Fotó: FUEN

A tizenhat felszólaló közül tizennégy – pártállástól függetlenül – kritizálta az Európai Bizottságot (EB) az Európai Parlament kulturális bizottságának (CULT) csütörtöki ülésén, amiért nem indított jogalkotást a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés nyomán. „Az ülés még egyértelműbbé tette, hogy a képviselők elhibázottnak és megalapozatlannak tartják a bizottsági döntést” – nyilatkozta lapunknak Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, aki egyúttal az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke is.

Felidézte, az EB képviselői most is a korábbi érveiket ismételték, nevezetesen, hogy a kezdeményezés 2013-as elindítása óta számos előrelépés történt az uniós kisebbségvédelem terén, ezért nem indokolt törvényalkotást kezdeményezni. Vincze szerint ezeket az érveket képviselőtársai módszeresen lebontották, rámutatva, hogy a bizottság által említett intézkedések sokszor egyáltalán nem kapcsolódnak az őshonos kisebbségek nyelvének és kultúrájának védelméhez.

Felszólalásában az RMDSZ-es képviselő példaként említette, hogy javasolták egy nyelvi sokféleségi központ létrehozását, amely a legkisebb és legveszélyeztetettebb nyelvekre fókuszálna. Lapunknak elmondta, az EB erre azt válaszolta, hogy ezzel az Európai Modern Nyelvek Központja foglalkozhatna.

Csakhogy – mutatott rá Vincze – az Európa Tanács által működtetett központnak nincs illetékessége a kisebbségi és regionális nyelvek terén, és huszonhat éves története során soha nem is foglalkozott velük. „Úgy gondolom, az ilyen típusú hibák és felületes megközelítések megbocsáthatatlanok, amikor az unió alapértékeiről van szó” – jegyezte meg.

Vincze Loránt emlékeztetett, a bizottsági döntés szembemegy 1,2 millió uniós polgár igényeivel, több tagállam és regionális kormány támogató határozatával, a parlamenti bizottságok álláspontjával, illetve az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott határozatával.

Szerinte a Minority SafePack elutasítása kapcsán felmerül a gyanú, hogy az EB egyszerűen a könnyebb utat választotta, ahelyett hogy intézkedéseket javasolt volna az unió kulturális és nyelvi sokféleségének védelmében, és elindított volna egy valódi párbeszédet a kisebbségi jogokról mint alapvető emberi jogokról, illetve vitába szállt volna a kisebbségi kérdésben vonakodó tagállamokkal.

„Az EB elutasító közleménye nem az út végét jelenti az európai őshonos nemzetiségi polgárok ügyének előremenetelése szempontjából, ez a döntés csupán egy útelágazáshoz vezetett” – magyarázta lapunknak Nagy Dénes András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem EUstrat kutatóintézet európai polgári kezdeményezés kutatócsoportjának koordinátora. Kifejtette, elkezdődött az Európai Parlament részéről a Minority SafePack nyomon követése.

Az EP-nek értékelnie kell azokat az intézkedéseket, amiket az Európai Bizottság a közleménye alapján eltervezett az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet 16. cikkelyének értelmében. A parlament szerint – folytatta Nagy Dénes András – az EB nem terjesztett elő megfelelő javaslatot, ugyanis társjogalkotóként a parlament állásfoglalás útján jelezte, hogy a kezdeményezés kilenc területére vonatkozóan jogalkotási javaslatokat kér.

A bizottság azonban a kilenc területre vonatkozó jogalkotási javaslatok egyikét sem fogadta be. „Emiatt súlyos aggályok merülnek fel az Európai Bizottság népuralmi jellegét tekintve, hiszen a kinevezett biztosok a polgárok által közvetlenül megválasztott Európai Parlament háromnegyedes többségű állásfoglalását hagyták figyelmen kívül, amelynek keretében 524 európai parlamenti képviselő támogatásával jogalkotásra lett felszólítva az Európai Bizottság a Minority SafePack ügyében” – mutatott rá a kutató.

Következő lépésként az Európai Parlament illetékes bizottsága a Minority SafePack szervezőivel egyeztetve meghallgatást szervezhet, és arról is dönthet, hogy rendez-e plenáris vitát a kezdeményezés ügyé­ben, illetve, hogy e vitát állásfoglalással zárja-e le. Amennyiben európai parlamenti állásfoglalás születik, lehetőség nyílik arra, hogy az Európai Bizottság megfelelő, új jogi aktus elfogadására legyen felszólítva. „További nyomásgyakorlás útján folytatható a polgári kezdeményezés” – mondta.

Kapcsolódó írásaink

Jourováéknak nem számít a demokrácia

ĀAz Európai Bizottság hátat fordított a kontinens őshonos nemzetiségeinek, így az erdélyi és a Kárpát-medencei magyarságnak – mondta lapunknak Vincze Loránt

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom