Migrációkutató: Megvalósítható-e a köztársaság iszlámja?

A kormánypártok által megszavazott végleges szöveget egyik ellenzéki frakció sem támogatta. A különböző francia kormányok már az 1990-es évek óta próbálják államilag ellenőrzött intézményes keretek közé terelni az országban élő muszlimok vallásgyakorlását. A 2022-es újraválasztására készülő Emmanuel Macron hadat üzent az „iszlám szeparatizmusnak” és meghirdette a franciaországi iszlám reformját.

A tervezettel Macron egyértelműen jobboldali szavazatokat akar nyerni; a francia kabinet sikerként könyvelheti el, hogy a jogszabály elfogadása a Nemzetgyűlésben nem vezetett pártszakadáshoz, a kormányzó centrista En Marche! pártnak végül a balszárnya is megszavazta a javaslatot - emelik ki az elemzésben.

Noha Macron tervezete erősen időszerű, a „szeparatizmus elleni” harc és a franciaországi iszlám állami keretek közé szervezése pedig elkerülhetetlen, annak kimenetele egyelőre kérdéses. A tervezet nem foglalkozik azokkal az átfogó társadalmi problémákkal, amelyek táptalajául szolgálnak a radikalizmusnak, illetve a többségi társadalomtól való elidegenedésnek. Kérdéses az is, hogy képes lesz-e a francia állam muszlim partnerszervezete, az eddig belharcoktól terhelt CFCM általános elismertségre és legitimitásra szert tenni a muszlim lakosság körében. Legalább ennyire kérdéses a törvénycsomag jövőbeni betartatása is: nevezetesen, hogy a különböző politikai irányultságú prefektusok – az egyre radikalizálódó közbeszéd közepette – miképp értelmezik az egyelőre még homályosan megfogalmazott passzusokat, lesznek-e komolyabb társadalmi vitákat kiváltó túlkapások, és milyen ítéletet hoznak azok kapcsán a független bíróságok.

Sayfo Omar és Veres Kristóf György elemzésének teljes szövege itt érhető el.