Külföld

Szabadságvita Németországban

Élesen támadják a berlini kormányt az ellenzék és a gazdasági élet szereplői, Merkel szerint azonban jobb a következetesség, mint a „hullámzás”

Elegük van a németeknek a február közepén ismét meghosszabbított zárlatból, sokan a romló járványügyi mutatók ellenére is azonnali lazítást sürgetnek, legalább helyi szinten. A kormány óvatosságra int, de érzékeli az aggasztó közhangulatot.

Szabadságvita Németországban
„Beszélnünk kell” – áll egy molinón a pár nappal ezelőtti berlini tüntetésen
Fotó: AFP/dpa/Jörg Carstensen

Komoly politikai vita bontakozott ki Németországban a járvány terjedése ellen bevezetett országos zárlat miatt. Az elmúlt hónapokban bevezetett szigorú intézkedések révén visszaszorult a SARS-CoV-2 vírus meghatározó változata, a mutatók, ha lassú ütemben is, de javulásnak indultak, előretörtek azonban az új, fertőzőképesebb vírusmutációk.

Karl Lauterbach szociáldemokrata képviselő, a bostoni Harvard Egyetem közegészségügyi intézetének (HSPH) docense, az egyik legnagyobb tekintélyű német epidemio­lógus a napokban figyelmeztetett: az új adatok arra utalnak, hogy Németország a harmadik hullám elején tart.

Az országos zárlatot december közepén rendelték el, s az eredeti tervek szerint február közepén kellett volna feloldani. A szövetségi kormány és a tartományi kormányok új megállapodása szerint azonban legkorábban március 7-én lazíthatnak, ha azt a járványhelyzet megengedi. A romlásnak indult mutatókat nézve azonban ez is kétséges.

A minden korábbinál szigorúbb zárlat fenntartását Angela Merkel német kancellár február közepén azzal indokolta, hogy a mutációk a fertőződések számának robbanásszerű emelkedésével fenyegetnek. Emlékeztetett, a második hullám elején, a döntéshozók nem voltak elég körültekintőek és gyorsak, nem állították le időben és következetesen a társadalmi és gazdasági életet. Merkel szerint a korlátozások fenntartása még néhány hétig jobb megoldás, mint a nyitás és a szigorítás állandó hullámzása.

„Mikor ér már végre véget a zárlat?” – tette fel a kérdést vezető politikusoknak múlt hétvégén a Bild német lap. Lars Klingbeil szociáldemokrata (SPD) főtitkár szerint a politikának világos perspektívát kell nyújtania, hogy melyik ágazat pontosan mikor nyithat újra. A kormánypárti politikus szerint már rég késésben vannak, fel kell pörgetni az oltási programot, többet kell tesztelni. Irányváltást sürget Christian Lindner, a piacpárti szabad demokraták (FDP) vezetője.

Lindner szerint azonnal lazítani kellene azokban a városokban és térségekben, ahol alacsonyak a mutatók, a kormány azonban elkötelezte magát az általános zárlat mellett. A politikus úgy fogalmazott: a kormány megijeszti az embereket és lekapcsolja az országot. Hozzátette, az oltási programmal párhuzamosan fokozatosan kellene lazítani.

A kormány vezető ereje, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik politikusa, Jana Schimke is kritikusan nyilatkozott. Mint mondta, nagyon aggódik az országban eluralkodott politikai hangulat miatt, a vállalkozók dühösek, az emberek vágynak vissza a normális életükbe, „az élet több, mint a vírus”. A Der Tagesspiegel minapi cikke egyébként úgy foglalta össze a közhangulatot, hogy csökken a válságkezelésbe vetett bizalom, egyre többen bírálják a közmédiát, a járványügyi szakértők pedig rendszeresen kapnak halálos fenyegetéseket.

Több vezető politikus szerint azonban – összhangban azzal, amit Merkel mondott a nyitás és szigorítás állandó hullámzásáról – nem szabad elkapkodni a zárlat lazítását, ha átmenetileg éppen javulnak az adatok. Hubertus Heil SPD-s szövetségi munkaügyi miniszter szerint a mutációk fényében gyorsan megbosszulhatja magát a lazítás, akár hetekkel később előállhat olyan helyzet, hogy mindent vissza kell zárni.

Párttársa, Olaf Scholz alkancellár a Mannheimer Morgen című lapnak azt mondta, várhatóan március harmadikára készülhet el egy újranyitási koncepció. Szintén óvatosságra intett Stephan Weil, Alsó-Szászország szociáldemokrata miniszterelnöke is, aki a Bild szerint azt mondta, a jojó-effektust mindenképp el kell kerülni.

A bajor közmédia (BR) is arról számolt be, hogy a romló járványügyi mutatók ellenére egyre többen és egyre hangosabban követelik az azonnali újranyitást. Markus Söder tartományi miniszterelnök, a CDU-val szövetséges Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa szerint a helyi szintű lazításoknak lenne értelme – a politikust egyébként eddig a keményvonalas zárlatpártiak közé sorolták, ám a felmérések szerint a közhangulat az ő népszerűségi mutatóin is tükröződik.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung híradása szerint nemcsak az FDP, hanem a gazdasági élet szereplői is a mielőbbi újranyitást sürgetik. A határellenőrzéseket a gazdaságra nézve különösen károsnak tartották, és alternatív megoldási tervekkel álltak elő.

A válságkezelés nem a tervek szerint halad, Németországot is veszélybe sodorta az uniós vakcinabeszerzési káosz – értékelt a Spiked Online portál németországi tudósítója. A portál szerint a zárlat különösen a kkv-kat érintette érzékenyen, akik most úgy érzik, a kormány magukra hagyta őket, nem tudják fizetni a bérleti díjaikat, a számláikat, a beígért támogatások pedig nem jönnek. A cikkben idézik az egyik legismertebb német újságírót, Gabor Steingartot is, aki úgy fogalmazott: a nyitás már olyan, mint egy délibáb.

A közszolgálati ARD friss DeutschlandTrend felmérése szerint a németek 46 százaléka bízik csak a kormány válságkezelésében, ami erős jelzés, hiszen decemberben még 57 százalékot mértek.

A Spiked Online rámutatott: nem véletlenül tart távolságot Armin Laschet új CDU-elnök Mer-kel és Söder keményvonalas zárlatpártiságától. A Der Spiegel kutatásában megkérdezettek 45 százaléka kevésbé, vagy egyáltalán nem bízik a kormánykoalícióban.

A Die Welt kritikus véleménycikke szerint Merkel végre kezdi felismerni, hogy az örökös zárlat nem megoldás. A lap a német kabinet oltási programját a kormányzás csődjeként jellemezte.

Keleti nyitás: Az orosz és a kínai vakcina nélkül maradna a zárlat

Georg Spöttle
Georg Spöttle
Fotó: MH

Németországban rájöttek, hogy a keleti vakcinák nélkül akár őszig is fent kellene tartani a zárlatot – magyarázta lapunknak Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője.

– Hogyan viselik a németek a zárlatot?

– A legtöbb német mind pszichésen, mind gazdaságilag nagyon nehezen birkózik meg a közel egy éve tartó kijárási korlátozásokkal és az élet szinte teljes leállásával. A fodrászok, sportlétesítmények, múzeumok, éttermek, szállodák mind zárva vannak, és sok gazdasági szektor munkavállalói is felélték pénzügyi tartalékaikat. Sokan már a személyes szabadságukat érzik veszélyben, és egyre több összeesküvés-elmélet születik a járvánnyal és a gazdaság leállításával kapcsolatban.

– A tervek szerint halad az oltás?

– A német fősodratú médiumok napi szinten arról számolnak be, hogy az EU-s vakcinaszállítmányok nagyon akadozva érkeznek a tagállamokba. A Pfizer–BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca nem fogják tudni leszállítani azt a mennyiséget, amely elegendő lenne az EU lakosságának hatvan-hetvenszázalékos átoltottságához, hogy kialakulhasson a nyájimmunitás.

– Hogyan akarja kezelni ezt a problémát a kormány?

– Angela Merkel német kancellár személyesen tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Szputnyik V-vakcina EU-s engedélyeztetéséről, és annak németországi gyártásáról. Több német politikus szerint is szükség van mind az orosz, mind
a kínai Sinopharm-vakcinára. Ennek hiányában talán csak őszre sikerülhet az átoltottság, addig kellene fenntartani a jelenlegi szigorításokat. Több újság megemlítette a magyar kormány előretekintő vakcinabeszerzését, mivel így sokkal gyorsabban és hatékonyabban lehet beoltani a lakosságot.

Orbán: Minél több oltóanyag kell

„Nincs keleti és nyugati oltóanyag, csak jó és rossz vakcina létezik” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Focus Online német hírportálnak. A hétfőn megjelent interjúban figyelmeztetett, minél gyorsabban minél több vakcinát kell szerezni, „hiszen aki időt nyer, életet nyer, és visszanyeri a szabadságot”.

A miniszterelnök szerint felelőtlenség politikai kérdést csinálni az oltóanyagok ügyéből, és csak azért hagyni meghalni embereket és korlátozni a szabadságot, mert fenntartások vannak a gyártó országgal szemben. A közös uniós vakcinabeszerzés „ma már nyilvánvaló, hogy rossz döntés volt”, jegyezte meg a kormányfő, s rámutatott: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Izrael és még Szerbia is „jóval előttünk, EU-tagok előtt jár”. „A németek ránk akarják kényszeríteni a befogadás politikáját, amire nemet kell mondanom” – mondta a migrációra vonatkozó kérdésre.

(ŐM)

Kapcsolódó írásaink