Gendersemleges szülés és boszorkányüldözés

Nem csillapodik a szólásszabadságról szóló vita az Egyesült Királyságban. Gavin Williamson oktatási miniszter a múlt héten bejelentette, hogy szigorúbban akarják védeni az akadémiai és a szólásszabadságot az angliai egyetemeken. A londoni döntés azért nem terjed ki a skót, walesi és északír oktatásra, mert azokért az illetékes, autonóm helyi kormányok felelnek. Williamson szerint véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az egyetemeken elhallgattatnak és ellehetetlenítenek olyan hallgatókat, tanárokat vagy vendégelőadókat, akiket túl konzervatívnak, politikailag inkorrektnek tartanak.

Williamson javaslatának értelmében aki úgy érzi, hogy hátrányos helyzetbe hozták a nézetei miatt, bírósághoz fordulhat és kompenzációt is kaphat. Azt is elvárnák az intézményektől, hogy aktívan tegyenek a szólásszabadság biztosításáért.

A konzervatív The Telegraph publicisztikáiban jórészt pozitívan fogadták, hogy a kormány fel akar lépni az ellen, hogy a baloldal kiszorítja a konzervatív gondolkodókat az egyetemekről. Allister Heath, a lap újságírója szerint mindaddig nem lesz a vége a háborúzásnak a „woke” gondolkodással, amíg már nem számít toxikusnak, ha valaki beismeri magáról, hogy konzervatív.

A Heath által említett „woke” kifejezés arra utal, hogy a magukat felvilágosultnak nevezők szándékuk szerint különösen érzékenyek a társadalmi igazságosságra és elkötelezetten küzdenek a rasszizmus ellen, a konzervatívok szerint azonban napjainkra a liberálisok által hirdetett toleranciával szemben a „woke” gondolkodás hívei véleményterrort alkalmaznak, összehangolt kampányokkal lehetetlenítik el azokat, akiknek a véleményét nézeteikkel ellentétesnek tartják. Heath szerint meglehetősen paradox helyzet, hogy az Egyesült Királyságnak konzervatív (tory) kormánya van, kilépett az unióból, széleskörű támogatást élveznek a konzervatív nézetek, és mégis sok konzervatív szavazó úgy érzi, az ország intézményei háborút vívnak ellenük.

A szerző úgy látja, országa az amerikai helyzethez hasonló kulturális háború szélén áll, ami csak még inkább el fog durvulni, mielőtt végül jobbra fordulna a helyzet, mégpedig azért, mert Boris Johnson kormánya nem hajlandó meghátrálni az antikonzervativizmus erőitől.

David Young volt kereskedelmi és ipari miniszter a lapban arról írt, hogy a „woke” mozgalom hívei boszorkányüldözést folytatnak, ennek egyik formája az úgynevezett eltörlés kultúrája, a cancel culture, aminek az a lényege, hogy elhallgattatnak, ellehetetlenítenek, lényegében kitörölnek a közbeszédből embereket.

Az egykori tárcavezető publicisztikájában szót ejtett arról is, hogy ha kezelni akarják a fenti problémát, először is el kell ismerni, hogy egyszerűen túl sokan járnak humán szakokra az Egyesült Királyságban, tömegével kerülnek ki a felsőoktatásból olyan fiatalok, akiknek alig lesznek lehetőségeik a munkaerőpiacon. Hangsúlyozta: sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakképzésre, erre nagy szükség lesz a Brexit-utáni Egyesült Királyságban, különösen a koronavírus-járvány utáni újjáépítés miatt.

A német katolikus Die Tagespost is üdvözölte a kormány erőfeszítéseit. Cikkük szerint több brit keresztény és életpárti szervezet is jó kiindulópontnak tartja a miniszter javaslatát.

Williamson javaslatának bírálói szerint egyébként a kormány a koronavírus-járvány közepette egy képzelt fenyegetéssel foglalkozik, ahelyett hogy a felsőoktatás valós problémáit kezelné.

Nem csak az egyetemekről van szó. Nemrég bejárta a brit sajtót, hogy a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) új, „transzbarát” kifejezést vezet be. Először a brightoni és a sussexi helyi szolgálatnál alkalmazhatnak gendersemleges terminológiát.

A szoptatás szó angol megfelelőjében, a breastfeedingben például a női mellre utaló breast szót a „nemsemleges” chest, azaz mellkas válthatja. Anya helyett is kívánatosabb inkább a birthing parent kifejezést használni, ami lényegé­ben a szülést „végző” szülőt jelenti. Az apa pedig inkább második biológiai szülő (second biological parent).

A BBC cikke szerint Shay Brown, a TransActual nevű lobbiszervezet az új terminológiát „abszolút csodálatosnak” nevezte, mondván méltó bánásmódot biztosít mindenkinek. A szintén a transz­szexuálisok jogainak előmozdításáért küzdő Debbie Hayton viszont a közmédia szerint aggodalmát fejezte ki, szerinte ugyanis semmivel sem lesz jobb attól a transzszexuálisoknak, ha a hatóságok irányítani akarják a nyelvhasználatot.

Zoe Strimpel, a The Telegraph publicistája a fenti vitán felidézte egy írásában, hogy nemrég egy nőismerősétől megkérdezték egy termékenységi klinikán, hogy a születési neme is nő-e. Az ismerőse némileg zavarba jött a kérdéstől.

Strimpel szerint elég abszurd, hogy az „inkluzivitás” hirdetése már odáig megy, hova valakiben komolyan felmerül, hogy teherbe eshet olyasvalaki, aki férfinak született. A szerző egyébként az új szóhasználattal kapcsolatban megjegyezte, ezen kifejezések alkalmazásával lényegében kiírják a nőket az anyaságból is.