Külföld
Washington visszatért a párizsi egyezményhez
Donald Trump újabb bevándorlást érintő döntését vonta vissza az amerikai kormányzat
Az Egyesült Államok bevándorlási politikájának irányváltása jegyében az új amerikai kormányzat péntektől újra lehetővé teszi, hogy a menedékjogért folyamodók bírósági meghallgatásuk és ügyük elbírálása idejére belépjenek az országba – közölte a washingtoni Fehér Ház. Ez ismét egy lépés a Donald Trump bevándorláspolitikájával való teljes szakítás irányába.
Az Egyesült Államok déli határához érkező menedékkérőknek eddig Mexikóban kellett kivárniuk kérelmük elbírálását, a kérvényezők emiatt átlagosan több mint egy évig a határ közelében felállított sátortáborokban éltek. Az amerikai belbiztonsági minisztérium adatai szerint jelenleg is huszonötezren várakoznak a határ mentén.
Az eddigi eljárás átalakításában a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatala (UNHCR) és a világszervezet Gyermekalapja, az UNICEF is segítséget nyújt. „Ez egy olyan terv, amelyről az amerikai kormány egyeztetett és megállapodott a mexikói kormánnyal” – mondta el a dpa német hírügynökségnek Alberto Cabezas, az IOM mexikói szóvivője.
Részben az enyhülő szabályozás, részben pedig két Közép-Amerikában az elmúlt időszakban pusztító hurrikán miatt ismét emelkedni kezdett az Egyesült Államokba tartók száma Mexikó déli részén. Az AP hírügynökség riportot közölt egy „A 72” nevű, a mexikói–guatemalai határ közelében működő menedékről, amelyben eddig idén ezerötszáz migráns húzta meg magát út közben, miközben tavaly összesen háromezren fordultak meg a helyen.
A járvány miatt tavaly lecsökkent a közép-amerikai országokból észak felé indulók száma, de akik napi szinten foglalkoznak a problémával azt mondják, idén újra a 2018 végén, 2019 elején tapasztalt csúcsidőszakhoz hasonló mennyiségű migráns kelhet útra – írta az AP.
Időközben egy másik nagy súlyú döntést is meghozott az amerikai kormány: Joe Biden választási ígéretét követve tegnap az Egyesült Államok hivatalosan is visszatért a párizsi klímamegállapodáshoz. Donald Trump előző amerikai elnök 2017-ben jelentette be, hogy kilépteti országát az egyezményből, azzal érvelve, hogy a megállapodás túl sok terhet ró az amerikai gazdaságra.
„Az éghajlatváltozás és a tudománnyal kapcsolatos diplomácia soha többé nem képezhetik részét külpolitikai vitáinknak” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A párizsi egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest.
Röviden
„Egyértelműen” a tálibok felelősek az afganisztáni erőszakcselekmények fellángolásáért – jelentette ki csütörtökön az Egyesült Államok közel-keleti haderejének parancsnoka, miközben a Joe Biden vezette új amerikai kormány éppen felülvizsgálja az amerikai katonák május elejére tervezett kivonását a közép-ázsiai országból. A tálib mozgalom tagadja, hogy miatta duplázódott volna meg az erőszakcselekmények száma azóta, hogy holtpontra jutottak az afgán kormánnyal folytatott béketárgyalásaik.
Hat rendőrt függesztett fel az Egyesült Államokban a kongresszus védelméért felelős Kapitóliumi Rendőrség (Capitol Police), és további több mint harminc munkatársuk áll vizsgálat alatt a január 6-i ostrom idején mutatott viselkedésük miatt. A vádak szerint több rendőr segítette az épületbe betörő tömeget. Egyikük fotózkodott a tüntetőkkel, míg egyes felvételeken olyan rendőr is látható, aki utat mutat az ostromlóknak.
A Joe Biden vezette új amerikai kormányzat közölte: kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal és az érintett nagyhatalmakkal, hogy megvitassák a 2015-ben kötött nukleáris alkuhoz való visszatérést. A közlés egyértelmű elfordulást jelez Donald Trump előző amerikai elnök politikájától. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője, Peter Stano be is jelentette, hogy dolgoznak egy tanácskozás összehívásán. Izrael ugyanakkor nemtetszését fejezte ki az amerikai elnök döntése miatt, mert az segítheti Irán nukleáris fegyverhez jutását.