Külföld
Újabb három hónapot kaphat a székely petíció
Ismét kitolhatják a nemzeti régiók európai polgári kezdeményezése aláírásának határidejét, amelynek jövőbeni sikere új fejezet lenne az uniós kisebbségvédelemben
Február 7-én lejárt a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés (EPK), ismertebb nevén a székely petíció aláírásgyűjtésének határideje, de nem kizárt, hogy újabb három hónappal kitolják a szignók beszerzésére vonatkozó határidőt – áll a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének (EUSTRAT) kutatóinak, Nagy Dénes Andrásnak és Tárnok Balázsnak tegnap megjelent cikkében.
A cikk rámutat, hogy bár már egy hét eltelt a kétszer meghosszabbított határidő lejárta óta, a szervező csoport, azaz a Székely Nemzeti Tanács bejelentette, hogy május 7-ig fogják gyűjteni a szignókat. Erre valószínűleg lesz is lehetőségük, mivel az Európai Bizottság a koronavírus-járvány okozta lezárások miatt várhatóan február 19-én újabb három hónapos hosszabbításról fog dönteni.
Mint arról korábban mi is beszámoltunk, február 7-ig sikerült teljesítenie a székely petíciónak az uniós EPK-rendelet előírásait. Azaz sikerült több mint egymillió aláírást összegyűjteni az unió hét tagállamából. A nemzeti régiók kezdeményezést több mint 1,2 millióan írták alá, és kilenc tagországban gyűlt össze az EPK-rendelet alapján meghatározott szignó. A cikk szerzői kiemelik, hogy ebben nagy segítséget nyújtott az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, amely kérte tagszervezeteit, hogy támogassák a kezdeményezést.
A tanulmány rávilágít arra is, hogy az aláírásokat még hitelesíteni szükséges. A beérkezett szignókat a támogató tagországok hatóságai fogják ellenőrizni, és fennáll a veszély, hogy több aláírást érvénytelenítenek.
Az EUSTRAT kutatói emlékeztetnek, hogy a Minority SafePack kezdeményezés kapcsán 1,3 millió aláírás gyűlt össze, azonban csupán 1 123 422 volt érvényes. Kiemelik, hogy számos kezdeményezés az érvényesítési szakaszban bukik el, ezért érdemes lenne jóval túlteljesíteni az egymilliós szintet.
A szerzők szerint a magyar polgári uniós stratégia sikereként is értékelhető, hogy lehetőség nyílik az aláírások további gyűjtésére. Mind a Minority SafePack, mind a nemzeti régiók kezdeményezés rámutat: az unió átalakításában kiemelt szerepe lehet az őshonos közösségeknek, ha a magyar érdekképviselet a kezdeményezés élére állva európai szövetségeseket szerez a közös ügy érdekében. Hozzáteszik: az EPK tudatos felhasználása része lehetne a magyar uniós stratégiának.
Hibázott a román ügyészség
Már tavaly októberben kötelezettségszegési eljárás keretében szólította fel Romániát az Európai Bizottság (EB) a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos uniós jog átültetésére – áll a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hírlevelében. A közlemény szerint ez az EB válaszleveléből derült ki, miután az RMDSZ és a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselői kétszer is írásban fordultak az EB-hez az Úz-völgyi katonatemetőben 2019-ben történt erőszakos eseményeket követően.
Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő emlékeztetett, hogy az eset után a román ügyészség a magyar szervezetek feljelentését alaptalannak találta, és nem indított eljárást. A képviselő szerint a mostani felszólítás annak köszönhető, hogy felhívták az EB figyelmét a román ügyészség hibájára.
(SI)
