Külföld

Soros és szövetségesei Brüsszel segítségével gyakorolnának nyomást hazánkra

December 10-én megszületett a megállapodás Brüsszellel a 2021-től 2027-ig terjedő időszakra vonatkozó uniós költségvetés és a Covid 19- helyreállítási alap ügyében. A létrejött kompromisszum keretében hazánk és Lengyelország elérte eredetileg kitűzött célját: jogállamiságinak álcázott politikai nyomásgyakorlás segítségével nem lehet forrásmegvonással szankcionálni egyetlen uniós tagállamot sem. A tárgyalásokat illetve az egyezséget a nyílt társadalom erői sem hagyták szó nélkül, elégedetlenségüknek adtak hangot a nemzeti erők sikere kapcsán – fogalmaz lapunkhoz eljuttatott legfrissebb elemzésében a Századvég Alapítvány.

Soros és szövetségesei Brüsszel segítségével gyakorolnának nyomást hazánkra
Soros végkövetkeztetése szerint az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy kompromisszumot kössön a „jogállamisági” rendelkezésekkel kapcsolatban
Fotó: AFP/Fabrice Coffrini

A fejlemények jelentőségét és politikai súlyát mutatja, hogy az amerikai tőzsdespekuláns, Soros György a Project Syndicate portálon több írást is közzétett a témában.  A megállapodás megszületése előtt a milliárdos a „jogállamiságot sorozatosan sértő” két kormányfő „kétségbeesett szerencsejátékának” titulálta a vétót, majd kifejtette, hogy - nézete szerint - a magyar miniszterelnök egy „bonyolult kleptokratikus rendszert épített ki Magyarországon”.

Soros végkövetkeztetése szerint az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy kompromisszumot kössön a „jogállamisági” rendelkezésekkel kapcsolatban, ellenkező esetben az európai közösség „nyitott társadalomként„ történő fennmaradása kerülne veszélybe.

A portálon közzétett második véleménycikkében a spekuláns arra tett javaslatot, hogy a tagállamok örökkötvények kibocsátásával - Magyarországot és Lengyelországot kihagyva - oldják fel a kialakult patthelyzetet. Ezen felül Soros a harmadik, decemberi esszéjében blöffnek minősítette a magyar vétó felvetését, és álláspontja szerint Németország a létező legrosszabb kompromisszumot kötötte, egyebek mellett a jogállamisági kritériumok „jelentős gyengülése” miatt.

Fontos megjegyezni, hogy nem Soros György volt az egyetlen, aki a nyílt társadalom szellemiségében kritizálta a költségvetési kompromisszumot. Josip Juratovic szociáldemokrata politikus, a német Bundestag tagja az amerikai milliárdos - előbbiekben kifejtett - nézeteivel rokonságot mutató írást tett közzé a szlovéniai Közép-Kelet és Balkán Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IFIMES) oldalán.

Juratovic szerint Magyarország és Lengyelország „elidegenedett az európai projekt alapvető demokratikus értékeitől”, amely fejlemények kapcsán „egyre aggasztóbb” toleranciát mutat a többi tagállam.

A szociáldemokrata képviselő azon az állásponton van, hogy a magyar és lengyel miniszterelnök számára az európai projekt pusztán a „személyes meggazdagodás és a hatalom megőrzésének eszköze”, majd Soroshoz hasonlóan blöffnek minősítette a vétó kilátásba helyezését.

Josip Juratovic ezen felül úgy látja, hogy a megszületett kompromisszum révén a jogállamisági mechanizmus „elvesztette a fogát”, a jövőben pedig - az általa egoistának titulált magyar és lengyel kormányfővel való kompromisszumkeresés helyett - világos szavakra és cselekedetekre lenne szükség ahhoz, hogy „az európai projekt ne veszítse el teljesen orientációját az értékei tekintetében”.

Ezzel párhuzamosan Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a Der Standard című osztrák lapnak adott interjújában egyértelművé tette, hogy Brüsszel nem fog visszariadni attól, hogy jelentős összegeket tartson vissza Budapesttől és Varsótól, ha azok megszegik a „közös normákat”.

Jourová álláspontja szerint a magyar kormány ugyan próbálkozhat az időhúzással, amikor az Európai Bírósághoz fordul az új jogállamisági mechanizmus jogszerűségét illetően, de a „fájdalmas retorziókat„ nem fogja tudni elkerülni.

A brüsszeli politikus a német Handelsblattnak nyilatkozva kifejtette továbbá, hogy „Magyarország és Lengyelország a figyelmük középpontjában áll”, majd kihangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság döntését követően visszamenőleges hatállyal is vizsgálódnának.

Josip Juratovic és Vera Jourová eszmefuttatásából több fontos következtetés szűrhető le.

Egyrészt látható, hogy a nyílt társadalom ideológiája nem pusztán egy elvont politikafilozófiai koncepció, hanem a balliberális politikusok mindennapi politizálásának részét képezi, e nézetrendszer elemei visszaköszönnek akár vezető politikusok nyilatkozataiban, javaslataiban is.

Másfelől megállapítható, hogy a magyar és lengyel belügyekbe való beavatkozási szándék - a tagállami szuverenitás tiszteletben tartása követelményének zárójelbe tételével - továbbra is a nyílt társadalom eszmerendszerével szimpatizáló európai baloldal napirendjén van. E körülmény más megvilágításba helyezi a nagyobb brüsszeli hatalomkoncentráció megvalósítását célzó „Európai Egyesült Államok” koncepcióját is.

Könnyen belátható ugyanis, hogy amennyiben az integráció iránya egy európai szuperállam megvalósítása felé mozdulna el, akkor az egyes tagállamok - így különösen Magyarország és Lengyelország - eszköztelenné válnának a központi brüsszeli akarat érvényesítésével szemben, akár olyan meghatározó kérdésekben is, mint az illegális migráció kezelése.

Másképpen fogalmazva a további brüsszeli hatalomkoncentráció zöld utat nyitna a nyílt társadalom vízióját képviselő NGO-hálózat, illetve a velük együttműködő politikusok által felvázolt elképzelések hazai érvényesülésének.

Mindezek fényében kijelenthető, hogy a nyílt társadalom erői számára akkor válik teljessé az „európai projekt”, ha – Brüsszel közvetítésével – valamennyi tagállam kritika nélkül átveszi az általuk hangoztatott politikai agendát egyebek mellett az illegális migrációval illetve a genderkérdéssel összefüggésben.

Ugyancsak feltételezhető, hogy a 2022-es országgyűlési választásokhoz közeledve Soros György és európai szövetségesei jelentős kapacitásokat fognak mozgósítani annak érdekében, hogy a Gyurcsány vezette ellenzék hatalomra kerülhessen, és így a nyílt társadalom eszmerendszerével összeegyeztethető kormányzati politika valósulhasson meg Magyarországon.

Kapcsolódó írásaink