Külföld

Súlyos migrációs katasztrófát okozott a hegyi-karabahi háború

A Migrációkutató Intézet legújabb elemzése a 2020. szeptember 27. és november 9. között lezajlott hegyi-karabahi háborút, illetve az azt követő fegyverszünetet vizsgálja. A „befagyott konfliktusból" több mint hatezer emberéletet követelő háborúvá eszkalálódó összecsapás nemcsak geopolitikai átrendeződést eredményezett a dél-kaukázus térségében, hanem egy súlyos migrációs katasztrófát is a koronavírus-járvány közepén.

Súlyos migrációs katasztrófát okozott a hegyi-karabahi háború
Súlyos veszteségeket okozott Hegyi-Karabahban a háború
Fotó: AFP/Aris Messinis

A harcok következtében - melyet sikertelen fegyverszüneti kezdeményezések szakítottak meg időről időre - 90 ezer örmény kényszerült elhagyni Hegyi-Karabahot (a lakosság 60%-a), míg Azerbajdzsán 40 ezer belső menekültről tájékoztatott az örmény/karabahi rakétatámadások miatt. A háború során Azerbajdzsán visszaszerezte megszállt területeinek jelentős részét, ezzel utat nyitva a menekültek párhuzamos visszaáramlása előtt az 1994-ben elvesztett régiókba.

A november 9-én aláírt háromoldalú azeri–örmény–orosz fegyverszüneti megállapodás azonban számos kérdést nyitva hagyott: a menekültek helyzete nem rendezett, felmerült háborús bűncselekmények gyanúja, illetve az orosz békefenntartók öt évre szóló (igaz, meghosszabbítható) mandátuma sem garantálja, hogy a Hegyi-Karabah Köztársaság hosszú távon fenn fogja tudni tartani saját, egyetlen ENSZ-tagállam által sem elismert állami struktúráját és de facto függetlenségét.

Az elemzés megvizsgálja Oroszország és Törökország megújult szerepét a dél-kaukázusi status quóban, illetve áttekinti, mennyiben várhatunk tartós stabilitást a fegyverszünettől.

A Migrációkutató Intézet elemzésének teljes szövege ide kattintva érhető el.

Kapcsolódó írásaink