Külföld

Nyitott kapukat dönget, aki Kínával akar párbeszédet folytatni

Magyarország Peking számára évek óta a legfontosabb kelet-közép-európai beruházási célország

Az idén is újabb áttöréseket érhetnek el a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatok Csi Ta-jü, Kína budapesti nagykövete szerint. Lapuknak adott exkluzív interjúban a diplomata arról is beszélt, miért fontos Magyarország számára is az országa és az Európai Unió közti megállapodás, és mire számít Peking az új amerikai adminisztrációtól.

Nyitott kapukat dönget, aki Kínával akar párbeszédet folytatni
A kínai–magyar magas szintű cserekapcsolatok szorosak, folyamatosan erősítik a kölcsönös politikai bizalmat, és irányt mutatnak a gazdasági és kereskedelmi együttműködés számára – hangsúlyozta lapunknak Csi Ta-jü kínai nagykövet
Fotó: Kína budapesti nagy­követsége

– Hogyan értékeli a jelenlegi kínai-magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat?

– Az elmúlt években gyorsan fejlődött Kína és Magyarország átfogó stratégiai partnersége, a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi együttműködés minőségében és szintjében is folyamatosan javult, így fontos hajtóereje a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének.

A két ország pragmatikus gazdasági és kereskedelmi együttműködése a koronavírus-járvány miatt tavaly elszenvedett sokk ellenére is erős ellenállóképességet és vitalitást mutatott, így mind a beruházások, mind pedig a kereskedelem volumene is gyorsan növekedett. A kínai statisztikák szerint a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly az általános trendek ellenére tudott 14,4 százalékkal növekedni: 11,69 milliárd dollárra rúgott.

A Kínába irányuló magyar export 4,28 milliárd dollárral, az előző évhez képest 14,3 százalékkal nőtt. A harmadik Kínai Kereskedelmi Import Expón megnégyszereződött a kínai és a magyar szerződéskötések értéke. A magyar mezőgazdasági termékek népszerűek a kínai piacon. A tavalyi év végére a magyarországi kínai beruházások összértéke öt és fél milliárd dollár fölé emelkedett, ami Kína és Kelet-Közép-Európa viszonylatának a felét teszi ki.

Magyarország több éve már folyamatosan a legfontosabb közép-kelet-európai beruházási célország a kínai cégek számára. Ugyanakkor a tavalyi évre Kína Magyarország harmadik legnagyobb külkereskedelmi partnere lett. A behozatal szempontjából Magyarország számára Kína a második legfontosabb partner, és idén először lett a legnagyobb külföldi befektetővé is.

– Mi ennek a sikernek az oka?

– Tavaly a két ország gazdasági és kereskedelmi együttműködése több okból is jól vizsgázott. A kínai-magyar magas szintű cserekapcsolatok szorosak, folyamatosan erősítik a kölcsönös politikai bizalmat, és irányt mutatnak a gazdasági és kereskedelmi együttműködés számára.

Mint ahogy Hszi Csin-ping elnök úr többször is rámutatott, a szolidaritás és az együttműködés a nemzetközi közösség leghatékonyabb fegyvere a járvány elleni küzdelemben. Hszi elnök úr és Orbán miniszterelnök úr a járvány idején telefonon vette fel egymással a kapcsolatot, megbeszélésük erős lendületet adott a két ország közötti különböző együttműködéseknek. A két fél szoros együttműködése, a járvány elleni együttes fellépése új, megható fejezetet nyitott a kétoldalú kapcsolatokban.

Pont tavaly ünnepelhettük a keleti nyitás politikájának tizedik évfordulóját. Az Egy övezet, egy út építése és a tizenhét plusz egyes együttműködési stratégia továbbra is szorosan illeszkedik a magyar keleti nyitás politikájához, és fontos teret biztosít a két ország közötti gyümölcsöző gazdasági és kereskedelmi együttműködés számára. Hamarosan sor kerül a tizenhét plusz egyes országok csúcstalálkozójára.

Kína és Magyarország vezetői még mindig nagy terveket szőnek a kínai-magyar gazdasági és kereskedelmi együttműködés bővítésére, és várhatóan a két ország különböző együttműködési projektjei idén új áttörést fognak elérni.

– Befolyásolja a koronavírus-járvány a kiemelt kínai-magyar projekteket?

– A koronavírus-járvány idején a Magyarországon működő kínai vállalatokat és együttműködési projekteket nemcsak a járványmegelőzés és –kezelés, de a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme is nyomás alatt tartotta. Ugyanakkor olyan új kérdésekkel is foglalkozniuk kellett, mint a munka és a termelés rendezett folytatása, vagy a dolgozók rotációjának korlátozott lehetőségei. 

ína és Magyarország minden nehézséget elhárítva, a pandémia elleni küzdelemben erőit egyesítve, a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos intézkedések szigorú betartásával folyamatosan ösztönözte az együttműködési projektek rendes végrehajtását. A BorsodChem – Wanhua, a Bank of China és más vállalatok magyarországi működése zökkenőmentes. Emellett tavaly tíz új kínai beruházási projekt települt Magyarországra. Ezek a beruházások többek között az elektronikai berendezések, autóalkatrészek, jármű meghajtó akkumulátorok területére érkeztek.

– Mit vár a két fél együttműködésében megvalósuló kiemelt projektektől?

– A projektekre teljes bizalommal tekintünk. Kína és Magyarország továbbra is kiaknázhatja hagyományos előnyeit a gazdaságban, a kereskedelemben, a beruházásokban, a pénzügyekben, sőt új területeken is, mint a digitális gazdaság, a mesterséges intelligencia, a technológiai innováció és a határokon átnyúló e-kereskedelem.

– Gyakran válik nemzetközi bírálatok célpontjává Kína, de nem indít ellenkampányokat. Mi ennek az oka?

– Kína mindig is a világbékét építette, hozzájárult a globális fejlődéshez, védte a nemzetközi rendet. A pandémia gyors elharapózása, és a világgazdaságra nehezedő hatalmas nyomás fényében Kína rendíthetetlenül magasra emeli a járvány elleni összefogás zászlaját, és a „minden élet számít, senkit sem hagyunk hátra” elv alapján aktívan védi az emberi élet biztonságát, jelentősen hozzájárul a globális járvány elleni küzdelemhez.

A napokban megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon Hszi Csin-ping elnök úr ismét kijelentette, hogy a „kiút a világ összetett problémái­nak megoldásához a multilateralizmus fenntartása és gyakorlása”. Hangsúlyozta továbbá, hogy minden országnak „ragaszkodnia kell a nemzetközi joghoz, szigorúan érvényesíteni a nemzetközi jogi szabályozást és tartózkodni kell az ego­centrizmustól”. Kína a mindenki számára előnyös együttműködést szorgalmazza, és ellenzi az unilateralizmust.

De különösen ellenzi, hogy egyes országok miközben figyelmen kívül hagyják, hogy a világ országai egységet követelnek a járvány elleni küzdelemben, és az élet biztonságának előtérbe helyezésére szólítanak fel, a nemzetközi fórumokon kettős mércét alkalmazva a kínai belpolitikába folyton beleütik az orrukat, abba durván beleavatkoznak. Azonban észszerűség lakozik az emberek szívében: Kína számtalanszor nyerte el a legtöbb ország támogatását a különböző nemzetközi fórumokon, így az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában is.

Minden ország történelmének, kultúrájának és társadalmi rendszerének megvan a maga érdeme, sokszínűség nélkül nem lenne emberi civilizáció. Ijesztő az az arrogancia, előítélet és gyűlölet, amely saját történelmét, kultúráját és társadalmi rendszerét kényszeríti rá másokra.

– Mi a véleménye a Kína–EU beruházási megállapodás meg-kötéséről?

– A megállapodás hétéves kemény tárgyalássorozat eredménye. Ez többek között a piacra jutási kötelezettségvállalások, a tisztességes verseny elvei, a fenntartható fejlődés és a vitarendezés kérdéskörét fedi le. Átfogó, kiegyensúlyozott és mindenki számára előnyös magas szintű megállapodás, amely mindkét fél részéről nagyban elősegíti a kölcsönös befektetések liberalizációját és megkönnyítését.

A megállapodás nemcsak Kína és Európa javát szolgálja, de a kínai-uniós együttműködés új erejével a nyitott világgazdaság építéséhez is hozzájárul. A Kína–EU beruházási megállapodás igazolja a Kína és EU közötti átfogó stratégiai partnerség érettségét és rugalmasságát.

– Miért fontos ez a partnerség?

– A kínai–európai kapcsolatok a járvány ellenére haladnak előre: aláírtuk a földrajzi árujelzőkről szóló megállapodást, a tervek szerint befejeztük a beruházási megállapodásról szóló tárgyalásokat, ami ismét bizonyítja, hogy Kína és az EU közötti együttműködés jóval erősebb, mint a verseny, és a konszenzus messze felülmúlja a különbségeket.

Kína és az EU eltérő fejlődési szakaszban van, nemzeti adottságai sem azonosak, de mindaddig, amíg mindkét fél ragaszkodik az egyenlőség alapján folytatott konzultáció­hoz, a tisztelethez és toleranciá­hoz, meg tudjuk találni a módot a különbségek és a kihívások megfelelő kezelésére. Kína az EU legnagyobb kereskedelmi partnere, míg az EU Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere, Kína harmadik legnagyobb befektetési forrás és egyben célpont is az EU szempontjából.

Az EU Kínai Kereskedelmi Kamarájának közelmúltbeli felmérése azt mutatja, hogy a Kínában működő uniós cégek hatvankét százaléka kész a kínai beruházásainak bővítésére. Mindez tükrözi, hogy Európa és Kína egyaránt a megállapodás mielőbbi jóváhagyását várja, ami rendszerszintű, intézményi garanciát jelentene az együttműködés mélyreható fejlesztéséhez.

– Hazánk lehetőségeit is bővíti a megállapodás?

– Magyarország fontos tagja az Európai Uniónak, és Kína legnagyobb befektetési partnere a kelet-közép-európai régióban. Meg-győződésem, hogy a Kína–EU beruházási megállapodás által felszabadított bizalom és a pozitív szakpolitikai nyereség a kínai–magyar befektetési, gazdasági és kereskedelmi együttműködés számára szélesebb lehetőségeket és kilátásokat tár fel.

– Mit vár az új amerikai kormány külpolitikájától?

– A globalizáció eddigi fejlődése során az országok érdekei egybefonódtak. A kínai–amerikai kapcsolat a világ egyik legszövevényesebb, legmélyebben összefonódó, legszélesebb körű kétoldalú együttműködése, melyben mindkét fél érdeke maximális. A kínai–amerikai kapcsolatrendszer új válaszút elé került.

Mint a világ két legnagyobb gazdasága, Kína és az Egyesült Államok különleges és fontos felelőssége a világ békéjének és stabilitásának fenntartása, a globális fejlődés és jólét előmozdítása. Kína fenntartja az Amerika-politikája folytonosságát, és kész arra, hogy a koordináció, az együttműködés és a stabilitás mentén fejlessze a kétoldalú kapcsolatokat. Aki Kínával akar párbeszédet folytatni, az nyitott kapukat dönget.

– Joe Biden amerikai elnök akar?

– Hszi Csin-ping elnök úr a Biden elnök úrnak küldött üdvözlő táviratában azt írta, reméli hogy „mindkét fél fenntartja a konfliktus- és konfrontációmentes, a kölcsönös tiszteleten alapuló, mindenki számára előnyös együttműködés szellemiségét, az együttműködésre összpontosít, kezeli a nézeteltéréseket, elősegíti a kínai–amerikai kapcsolatok előremutató egészséges és stabil fejlődését, továbbá a világgal és a nemzetközi közösséggel összefogva előmozdítja a világbéke és fejlődés nemes ügyét”.

Ez Kína álláspontja és elvárása a kínai–amerikai kapcsolatok tekintetében. Ha az Egyesült Államok tényleg elindul Kína felé, hogy félúton találkozzanak, Kína és az Egyesült Államok képes lesz arra, hogy párbeszéd útján oldja meg a konfliktusokat és nézeteltéréseket, az együttműködés révén kibővítsék a közös érdekeket, megtalálják a módját, hogy a nagyhatalmak kijöjjenek egymással. Ez mind a két ország, mind a világ számára előnyös.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom