Külföld
Veszélyes a sikertelen integráció
Radikalizálódhatnak azok a menedékkérők, akik nem tudnak beilleszkedni a társadalomba, Németországban sok bevándorló a segélyeket választja az előrejutás helyett
A helyzetet tovább rontja, hogy a magas szociális segély miatt sokaknak nem is érdeke a tanulás, a perspektíva hiánya viszont veszélyeket hordoz magában.
Bár a helyi nyelv ismerete alapvető fontosságú a társadalmi beilleszkedéshez, Németországban egyre több bevándorló bukik meg az integrációs kurzusokon. A Preussische Allgemeine Zeitung című hetilap közlése szerint a tavalyi év első felében a résztvevők mindössze 59 százaléka zárta le sikeresen a tanfolyamokat, míg 2015-ben az arányuk még 73 százalék volt.
A fiatalok körében még nagyobb a különbség. Hat évvel ezelőtt 84 százalékuk tudta elvégezni a kurzusokat, 2019-ben már csupán a fiatal résztvevők 53 százaléka volt képes erre. Az adatokat a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt kérte ki a szövetségi parlamenttől (Bundestag).
A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) szerint a sikertelen integráció egyik oka, hogy a résztvevők 15 százaléka írástudatlan, miközben a hatóságok 2015-ben, a migrációs válság tetőzésekor még arról beszéltek, hogy az érkezők között sok az iskolát végzett szakember – írta a lap, hozzátéve: a hivatalos adatok szerint 2010 óta 1,2 millió bevándorló vett részt a tanfolyamokon, amelyek költségei elérték a 4,6 milliárd eurót.
Az elmúlt évtizedben a menedékkérők többsége 20 és 35 év közötti férfi volt, ugyanakkor a diákok képzési támogatása alacsonyabb, mint a szociális segély vagy a menedékkérőknek nyújtott támogatás, ezért sok bevándorló számára jövedelmezőbb, ha kihagyja a tanfolyamokat. A perspektíva hiánya miatt viszont ezek az emberek sokkal könnyebben radikalizálódhatnak.
A Preussische Allgemeine Zeitung szerint megfigyelhető az is, hogy az elutasított menedékkérők körében nagyobb a hajlandóság a képzésen való részvételre, ugyanis sokan abban bíznak, hogy mégis maradhatnak Németországban, ha elvégzik a kurzust.
A migránsokat viszont ez sem menti meg a hazatelepítéstől. Az elmúlt években Afganisztánba kitoloncolt elutasított menedékkérők közül többen újra Görögországban vannak. Sokan közülük már jól megtanultak németül, és alkalmasabbak lehetnének az integrációra, mint az írástudatlanok. Mindez az uniós menekültügyi politika kudarcát példázza – vélte a konzervatív lap.
Németország csak speciális esetben toloncolhat ki elutasított afgán menedékkérőket hazájukba a baden-württembergi közigazgatósági bíróság döntése értelmében.
A bíróság legutóbb azért adott helyt egy elutasított menedékkérő panaszának, mert a férfi Afganisztánban a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt valószínűleg nem tudná kielégíteni az alapvető szükségleteit. A testület döntése értelmében csak különleges esetben hajtható végre a kitoloncolás, például akkor, ha a kiutasított személy otthon stabil családi háttérrel rendelkezik.
Legutóbb tavaly decemberben toloncoltak ki a német hatóságok harminc kiutasított afgánt. Ez volt a harmincnegyedik csoportos kitoloncolás 2016 decembere óta.
Röviden
Körülbelül százötven, papírokkal nem rendelkező migráns foglalta el a belga főváros, Brüsszel központjában található Béguinage templomot. A bevándorlók az RTBF televízió szerint január 31-e óta tüntetnek a templomban azért, hogy legálisan dolgozhassanak, és lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz juthassanak. A tüntetés hatására a hasonló helyzetben lévő migránsok úgy tervezik, más templomokat is elfoglalnak a városban.
Összesen 237 migránst vett fel az Ocean Viking mentőhajó csütörtökön két művelet során Líbia partjai előtt. A hajót üzemeltető SOS Méditerranée nevű francia civil szervezet közlése szerint a fedélzetre vett menedékkérők közül többen mali, elefántcsontparti, illetve szudáni állampolgárok. Az Ocean Viking január 11-én futott ki Marseille-ből. Azóta több mint 370 illegális bevándorlót vitt a szicíliai Augusta kikötőjébe.
(HSz)
