Külföld

Megosztó a radikális iszlám elleni tervezet

A francia törvényhozás elé került az Emmanuel Macron által korábban bejelentett javaslat, amellyel az országban jelen lévő vallási szeparatizmust küzdenék le

Törvénnyel szorítaná vissza Franciaország a radikális iszlamizmust. A tervezetéről kéthetes vita vette kezdetét, a javaslat heves diskurzust váltott ki a parlamentben, és a muszlim vezetőket is megosztotta.

Megosztó a radikális iszlám elleni tervezet
Azt hihetnénk, valahol a Közel-Keleten járunk, pedig ez a mecset Párizsban van
Fotó: AFP/Hans Lucas/Benjamin Mengel

Hétfőn megkezdődött a francia nemzetgyűlésben a radikális iszlám elleni törvénytervezet vitája. A tervezetet előterjesztő Gérald Darmanin belügyminiszter nyitófelszólalásában úgy fogalmazott: hazánk a szeparatizmus betege, és azon belül is elsősorban az iszlamista szeparatizmusé, amely a nemzeti egységet támadja. Hozzátette: néven kell nevezni a betegséget, és meg kell rá találni a gyógyszereket.

A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel akarja elérni az állam és a közélet világnézeti semlegességét. A törvény lehetőséget biztosítana megbüntetni azokat, akik a világhálóra oly módon töltik fel valakinek a személyes adatait, hogy őt veszélynek tegyék ki, mint ahogy az történt a lefejezett iskolai tanár, Samuel Paty esetében. A tervezett intézkedések közt szerepel még, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie „a köztársaság elvei és értékei mellett.” Továbbá a tízezer euró feletti külföldi adományokat be kell jelenteni az adóhivatalnak, melynek célja a külföldi fenntartású mecsetek szigorúbb ellenőrzése. Külön célkitűzés az illegális egyesületi iskolák megszüntetése, és szigorítanák a vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is, amelyeknek kötelező oktatási programot kéne követniük. A törvény büntetné a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, és megerősítené a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is.

A szövegben nem szerepel sem az iszlamista szeparatizmus kifejezés, amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor október 2-án bemutatta a javaslatot, sem az állam és egyház szétválasztását jelentő szekularizáció. A törvényben az áll, hogy célja a köztársaság elveinek megerősítése annak érdekében, hogy megakadályozza, a vallási vagy etnikai hovatartozása alapján csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül.

Darmin belügyminiszter közölte, hogy a tervezet nem a vallást kívánja büntetni, hanem az iszlamizmus előretörése ellen harcol. Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter felszólalásában azt mondta, hogy a törvény megfelelő, gyors és rendszerszerű válaszokat ad, hogy meg tudják büntetni azokat, akik a köztársaság rendjének és egységének megtörésére készülnek.

A francia baloldal tiltakozott a diszkriminatív tervezet ellen. A szélsőbaloldali vezető, Jean-Luc Melenchon úgy fogalmazott, hogy a törvényjavaslat „stigmatizálja a muszlimokat”. A jobbközép Köztársaságiak parlamenti frakciójának vezetője, Damien Abad szerint a tervezet figyelmen kívül hagyja a radikalizáció problémáját a börtönökben és a bevándorlók körében. Marine Le Pen a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke pénteken egy ellentervezetet nyújtott be a parlamentnek, melyben betiltaná az iszlamista ideológiákat, és a muzulmán fejkendők nyilvános viselését.

A francia muszlim vezetők úgy kommentálták a tervezetet, hogy szükséges azok megregulázására, akik a francia értékek ellen szervezkednek, de figyelmeztettek, hogy a törvény jelenlegi formájában lehetőséget adna a szabálykövető egyesületek zaklatására is. A francia „Iszlám Alapítványa” szervezet vezetője úgy fogalmazott: a törvény igazságtalan, de szükséges.

Röviden

Ausztria lakosságának csaknem egynegyede migrációs hátterű, többségük uniós, délszláv vagy török származású – derül ki a Migrációkutató Intézet elemzéséből. A 2015-ös migrációs válság óta jelentősen megnőtt az afgán, iraki és szír közösség is. A bevándorlók felülreprezentáltak a bűnözési statisztikákban, és terjed az iszlám radikalizmus is. 

Magyar rendőrök indultak Észak-Macedóniába és Szerbiába, hogy segítséget nyújtsanak a határőrizeti feladatok ellátásában – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Az észak-macedón kontingensben 30, a szerb kontingensben 20 rendőr teljesít majd szolgálatot a határ közelében, és ha kell, az országok belsejében is.

Kapcsolódó írásaink

Nem bíznak a franciák a rendőrökben

ĀMélypontra került Franciaországban a rendvédelmi szervek megbecsültsége, a lakosság körében a brutális fellépés és a rasszizmus vádjával is szembe kell nézniük