Egyre több bűncselekményt követnek el menedékkérők Ausztriában

A tanulmány szerint 2019-ben Ausztria lakosságának 23,41 százaléka rendelkezett migrációs háttérrel, ami csaknem négyszerese az 1991-es értéknek. A történeti előzmények miatt a legjelentősebb kibocsátók Ausztria felé továbbra is az EU-tagországok, a volt jugoszláv államok és Törökország, ezek adják a migrációs hátterű lakosság közel 80 százalékát.

Ugyanakkor a 2015-16-os migrációs válság hatására számottevően növekedett az afgán, iraki, szír közösség. A nem európai uniós országokból bevándorolt lakosságra jellemző szociodemográfiai adatok trendszerűen kedvezőtlenebb képet mutatnak az osztrák állampolgárokénál, különös tekintettel a török, szír, afgán és iraki állampolgárokra.

Ahogy az elemzés rámutat, az alacsony társadalmi státuszból történő felemelkedés számukra, többek között az alacsony iskolázottság, a nyelvtudás hiánya, az alacsony jövedelem miatt rendkívül nehezen valósítható meg.

A lakosságarányt is figyelembe vevő ausztriai bűnelkövetői statisztika igazolja azt a kriminológiai törvényszerűséget, hogy a hátrányos szociodemográfiai körülmények hajlamosítanak a bűnelkövetésre és a radikalizációra: a külföldi elkövetők lakosságarányukhoz mérten 2,2–2,9-szeresen felülreprezentáltak a bűnözési statisztikákban.

Mindezek kapcsán nem véletlen, hogy 2015 után jelentős romlásnak lehetünk a tanúi, és hogy a külföldi gyanúsítottak között kiemelkedik a menedékkérők aránya: 2015-ben az összes külföldi gyanúsított 15,6 %-át (14 458 fő), 2016-ban 21,1 %-át (22 289 fő) adták.

A tanulmány emellett kiemeli, hogy erősödő kihívást jelent az iszlamista radikalizáció is, amellyel kapcsolatban az eddigi programok hatékonysága legalábbis megkérdőjelezhető. Az ebben rejlő kockázatokat szemléletesen mutatta a 2020. november 2-i bécsi terrortámadás.

A Migrációkutató Intézet elemzésének teljes szövege itt érhető el.