A Soros-hálózat diktál az Európa Tanácsban

A nem kormányzati szervezetek (NGO-k) működését sújtó korlátozások feloldását sürgette szerdán elfogadott jelentésében az Európa Tanács parlamenti közgyűlése.

A dokumentum a francia liberális Alexandra Louis munkája, és konkrét példaként Törökországot, Oroszországot és Azerbajdzsánt nevesíti. Ahogyan az a szerdai vitából is kiderült, az NGO-k ügyében Magyarországot is gyakran érik támadások.

Zsigmond Barna Pál fideszes képviselő – aki maga is felszólalt a vitában – lapunknak elmondta, nagyon szembetűnő, mekkora befolyással bír a Soros-hálózat az Európa Tanácsra is. Megjegyezte, előző nap a lengyel igazságszolgáltatás volt napirenden, és mindkét esetben felületes, elfogult jelentés született. Emlékeztetett, az NGO-król szóló jelentésért két év alatt már a harmadik képviselő felelős, az előzőek mandátuma ugyanis időközben lejárt. Senki sem vette a fáradságot, hogy eljöjjön Magyarországra – bár a képviselő meg is hívta az első jelentéstevőt –, vagy hogy felvegye a kapcsolatot a magyar kormánnyal, netán olyan magyarországi civil szervezetekkel, amelyek nem a Soros-hálózathoz tartoznak. Rámutatott, bőven van ilyen, hiszen több mint hatvanezer civil szervezet működik hazánkban, mégis mindig ugyanaz a harminc–ötven szerepel a külföldi médiában, jelenti fel a kormányt, rájuk hivatkoznak Brüsszelben és Strasbourgban.

A képviselő kiemelte, hogy a külföldi finanszírozásra vonatkozó bejelentési kötelezettség nem korlátozza az NGO-k tevékenységét, csak átláthatóságot vár el tőlük. Ez azért is fontos, mert ezek a szervezetek gyakran politikai tényezők is, és ha a pártokra szigorú transzparenciaszabályok vonatkoznak, akkor ez esetükben is elvárható. Nem is beszélve a demokráciadeficitről, hiszen míg a pártok mögött komoly legitimitás, társadalmi bázis áll, az NGO-k mögött gyakran csak a finanszírozói akarat.

Lapunknak kitért arra is Zsigmond Barna Pál, hogy a jogszabály nem azokra a szervezetekre vonatkozik, akik a menekülteket segítik, hanem azokra, akik az illegális bevándorlást támogatják, lényegében az emberkereskedelemből húznak hasznot. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: sajátos, hogy miközben az illegális migránsok jogaival számtalan ajánlás foglalkozik az Európa Tanácson vagy az uniós szervezeteken belül, az őshonos nemzeti kisebbségek ügyét lesöpörte az asztalról az Európai Bizottság, amikor közölte, nem indít jogalkotást a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés nyomán.

George Soros hálózatának az Euró­pa Tanácsra gyakorolt befolyá­sát több elemzés is taglalta az elmúlt években. Grégor Puppinck, a European Centre for Law and Justice nevű tudásközpont igazgatója egy tavalyi lapinterjúban arról beszélt, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok 2004–2013 között csaknem 1,4 millió euróval támogatta a Tanácsot.