Külföld

Uniós vizsgálatra van szükség a Beneš-dekrétumok ügyében!

Nyolc év után ismét napirendre tűzte az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó két petíciót. Az ülésen az RMDSZ képviseletében Vincze Loránt és a fideszes Kósa Ádám szólaltak fel a felvidéki magyarság érdekében, az őket immár hetven éve sújtó Beneš-dekrétumok jogsértései ellen.

Uniós vizsgálatra van szükség a Beneš-dekrétumok ügyében!
Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője
Fotó: vinczelorant.eu

Kósa Ádám hangsúlyozta: „Nem állja meg a helyét az az érv, hogy a dekrétumok csak történelmi dokumentumok. A Bosits kontra Szlovákia ügy kapcsán a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2020 májusában a magyar fél javára döntött és megállapította, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is vagyonelkobzás zajlik Szlovákiában”.

Kósa szerint ez a helyzet elfogadhatatlan a 21. században. Minden olyan jogszabály ellen a leghatározottabban fel kell lépni, mely a kollektív bűnösség elvén alapszik. Ezért a képviselők az Európai Bizottság határozott kiállását kérik a Beneš-dekrétumok jogfosztásai ellen és felszólítják az Európai Parlamentet, küldjön mielőbb tényfeltáró bizottságot Szlovákiába.

Vincze Loránt hozzászólásában cáfolta az Európai Bizottság álláspontját, miszerint a dekrétumok történelmi dokumentumok. „Csupán látszólag van szó egy történelmi jogszabálygyűjteményről, hiszen az elmúlt hónapok eseményei, például a D4-es autópálya építésénél állami hatóság által elindított tulajdon-elkobzási kísérlet, illetve a Bosits-ügy azt bizonyítják, hogy ma is él még egyes dekrétumok joghatása. A vagyonelkobzásokat elrendelő Beneš-dekrétumok eltörlése közelebbről tekintve Szlovákia történelmi adóssága, de az alapjogokat védő és a diszkrimináció minden fajtáját elítélő Európai Uniónak is kötelessége megszólalni az ügyben és elmarasztalni a felvidéki magyarok jogfosztását” - fogalmazott Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője.

Az Európai Bizottságnak kivétel nélkül, minden tagállamon számon kell kérnie jogállamiság elvét, továbbá az olyan alapvető emberi jogokat, mint a tulajdonhoz való jog biztosítása. A szakbizottság ezért mélyreható vizsgálat készítésére szólította fel a testületet a Beneš-dekrétumok ügyében.

A Beneš-dekrétumok olyan, a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó rendeletek, melyeket Beneš egykori köztársasági elnök hozott a nemzetállam megteremtése érdekében. A több mint száz határozatból 13 ugyanakkor az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítette és ez alapján fosztotta meg a két közösséghez tartozókat alapvető polgári jogaiktól és vagyonuktól. Juhász Imre 2012-ben benyújtott petíciója a szlovák parlament által 2007-ben elfogadott, a dekrétumok sérthetetlenségét megerősítő határozatot kifogásolja. A másik beadvány benyújtója (Práznovszky Miklós) az emberjogi kérdések mellett a szlovákiai kárpótlási rendszer hiányosságaira hívja fel a figyelmet a dekrétumok kapcsán.

Kapcsolódó írásaink

Repedés a Beneš-dekrétumok falán

ĀElőször hozott pozitív ítéletet felvidéki elkobzásügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága – erre szakosodott jogászok szerint ez lehet az első lépés a rendezés felé vezető úton