Merkel: Tisztázni kell a beavatkozás fogalmát a nemzetközi kapcsolatokban

A német kormányfő kedden a Világgazdasági Fórum (WEF) úgynevezett éves konferenciáján - amelyet a koronavírus-világjárvány miatt nem a svájci Davosban, hanem online rendeztek meg - Hszi Csin-ping kínai elnök előző nap ismertetett gondolataival egyetértve kiállt a nemzetközi kapcsolatok multilaterális, többoldalú egyeztetéseken alapuló formálása mellett.

Hozzátette: egyetért Hszi Csin-pinggel abban is, hogy el kell kerülni hatalmi tömbök kialakulását, például azt, hogy a Kína és az Egyesült Államok mögött felsorakozó országcsoportok szembenállása jellemezze a nemzetközi kapcsolatokat.

Ugyanakkor tisztázni kell, hogy az egymástól eltérő társadalmi modell alapján működő országok kapcsolatában mit jelent a beavatkozás egymás ügyeibe, és mit jelent „a kiállás az alapvető és oszthatatlan jogok mellett”.

A multilateralizmushoz a traszparencia, az átláthatóság is hozzátartozik. Átláthatóvá kell tenni, mi történik egy országban, hogy felmérhető legyen, vajon szabályokon alapuló kereskedelemről, vagy jogtalan előnyszerzésről van-e szó - fejtette ki Angela Merkel.

Ez a transzparencia „nagyon őszintén szólva talán nem volt kielégítő” a koronavírus-világjárvány legelső szakaszában, amikor a járvány kínai kirobbanásával kapcsolatos információk megismerhetősége volt a kérdés - tette hozzá a német kancellár.

Ugyanakkor nem a félresikerült ügyeket kell felemlegetni, hanem a tanulságokat kell levonni. Ezért helyes, hogy az ENSZ nemzetközi közegészségügyi ügynöksége, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége vizsgálatot folytat Kínában - mondta Angela Merkel.

Hangsúlyozta: az is a világjárvány tanulságai közé tartozik, hogy meg kell erősíteni a WHO-t, ezért „nagyon jó üzenet”, hogy az Egyesült Államok az új elnök, Joe Biden vezetésével visszatér a szervezetbe.

A járvány azt is megmutatja, hogy az együttműködés helyett a „bezárkózásra” épülő megközelítés nem segít hozzá a gondok megoldásához. A legnagyobb veszély éppen az, hogy a legfejlettebb ipari országok csak saját magukra összpontosítanak, és elhanyagolják a kevésbé fejlett országokat.

Ezért Németországnak és az egész Európai Uniónak nagyobb erőforrásokat kell koncentrálnia a nemzetközi fejlesztési együttműködésre. Mindenekelőtt gondoskodni kell az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni oltóanyagok méltányos elosztásáról. Ez annak is előnyös, aki a támogatást biztosítja, mert a nagy bajban nyújtott segítség - a vírus elleni oltás és a közreműködés a járvány utáni gazdasági helyreállításban - megerősíti a kapcsolatokat, „jó emléket” hagy maga után, „ragaszkodást” vált ki és lehetőséget teremt „új szövetségekre”.

Angela Merkel a járvány legfontosabb tanulságai közé sorolta azt is, hogy felül kell vizsgálni a határokon, földrészeken átnyúló szállítási hálózatok és több további nagy rendszer, köztük az egészségügy működését, mert ezek a rendszerek nem rendelkeznek kellő „pufferrel”, tartalékkal ahhoz, hogy hirtelen keletkező súlyos válságok idején is megbízhatóan működjenek. Az állatvilágból érkező SARS-CoV-2 okozta járványnak ugyancsak fontos tanulsága, hogy fokozni kell a természeti környezet védelmét és az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítéseket - fejtette ki a német kancellár.

A németországi tapasztalatokról a többi között elmondta, hogy az állami intézményrendszer túlságosan lassan és bürokratikusan működik, és a társadalom egészét tekintve messze nem megfelelő a digitalizáció vívmányainak elterjedtsége, ami az oktatási rendszertől az egészségügyig számos területen világossá vált. Azonban nagyban lehetett építeni a polgárok felelős magatartására és a társadalmi összefogásra, és az ország szilárd pénzügyi helyzete is jó alapot biztosított a járvány és a nyomában keletkezett gazdasági válság kezeléséhez - mondta Angela Merkel.

Az Európai Unió biovédelmi rendszer létrehozására törekszik a köz- és a magánszféra között kialakított partnerség formájában, hogy felkészüljön a jövőbeni egészségügyi válságokra - jelentette be Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke hétfőn, a 2021-es davosi világgazdasági online fórum résztvevőihez intézett videoüzenetében.

Hangsúlyozta, hogy a rendszer hosszútávon kiszámítható finanszírozást nyújtana élvonalbeli technológiai vállalatoknak, és összekapcsolná azokat például az Európai Gyógyszerügynökséggel vagy az Európai Bizottsággal.

„Minden a felkészültségen múlik, a világjárvány közepette nincs veszteni való időnk, ezért van szükség az ilyen fajta megközelítésre, amely elősegíti a járványmegelőző kutatásokat, és a közös, hatékonyabb ellenszer-fejlesztési módszereket” - fogalmazott.

Az elnök emlékeztetett, hogy az EU milliárdokat fektetett be a koronavírus-elleni vakcinák kifejlesztésébe, és leszögezte, hogy az oltóanyaggyártóknak vállalniuk kell az EU-val kötött szerződéseikben foglaltakat, ki kell szállítaniuk a megrendelt vakcinákat megfelelő időben és mennyiségben.

Kitért arra is, hogy szükség lesz a biológiai sokféleség védelméről szóló olyan globális megállapodásra, amely ugyanolyan léptékű és ambiciózus, mint a párizsi klímapaktum. Közölte, hogy az EU egy ilyen megegyezés irányában fog lobbizni az októberi, az ENSZ által szervezett biodiverzitással foglalkozó csúcstalálkozón a kínai Kunmingban.

Ezen kívül Von der Leyen felszólította az Egyesült Államokat, hogy segítsen mérsékelni azt internetes óriás médiacégek hatalmát, egy „alapvető értékeken alapuló” globális szabálykönyv létrehozásával.

„Foglalkoznunk kell a digitális világ sötétebb oldalaival is, védenünk kell demokráciánkat, és intézményeinket, a gyűlöletbeszéd, a dezinformáció, az álhírek, és az erőszakra való bujtogatás pusztító ereje ellen” - hangsúlyozta. Hozzátette: Az internetes vállalatoknak felelősséget kell vállalniuk azért, mit tesznek ki vagy távolítanak el oldalaikról.