Külföld

Erősítené Európával a kapcsolatot Biden

Az uniós vezetők közül elsőként Emmanuel Macronnal tárgyalt az új amerikai elnök, aki újra engedélyezte transzneműek katonai szolgálatát

Ismét szolgálhatnak majd transzneműek az amerikai hadseregben Joe Biden rendeletének hála, aki már nem tűnik olyan magabiztosnak a járvány kapcsán, mint a kampányidőszakban. Az új elnök az uniós vezetők közül elsőként Emmanuel Macronnal tárgyalt.

Sok kritika érte Joe Biden amerikai elnököt amiatt, hogy – szemben kampányígéreteivel –, azt hangoztatta, a közeljövőben még semmit sem lehet tenni a koronavírus-járvány tombolása ellen – írta a Fox News televízió online portálja. Biden egyik fő kampánytémája Donald Trump elnökségének állandó támadása volt a járvány elleni lépések elégtelenségére hivatkozva. Biden rendre azzal vádolta az előző elnököt, hogy az „feltett kézzel” áll, amíg a járvány emberéleteket követel, és azt ígérte, elnöksége első dolga lesz ellenőrzés alá vonni a járványhelyzetet. Xavier Becerra, Joe Biden jelöltje az egészségügyi tárca élére a CNN-en úgy magyarázta az elnök szavait, hogy a „gép zuhanórepülésben van”, így nem várható egyik napról a másikra az, hogy javulás történjen, de „fel fogják húzni”, mert „a kudarc itt nem lehetőség”.

Időközben Joe Biden újabb területen számolta fel elődje döntését: a tegnap aláírt rendeletben az elnök újra engedélyezte transzneműek csatlakozását az amerikai hadsereghez. Biden védelmi minisztere, Lloyd Austin nyugalmazott tábornok, akinek jelölését nemrég fogadta el a szenátus, kijelentette, hogy támogatja az elnök döntését, mert szerinte senkitől ne tagadják meg a szolgálatot, aki alkalmas rá.

Egyébként Joe Biden az Európai Unió tagállamainak vezetői közül Emmanuel Macron francia elnökkel egyeztetett elsőként telefonon beiktatása óta. A francia elnöki palota vasárnap éjjeli közleményében hangsúlyozta, hogy a két államfő között „nagy a véleményegyezés” sok jelentős kérdésben, így a klímaváltozás elleni harcban és a koronavírus-járvány elleni együttműködésben. A Fehér Ház arról számolt be, hogy Biden biztosította Macront, Washington szorosabbra szeretné fűzni kapcsolatait „legrégebbi szövetségesével”, Franciaországgal, és meg szeretné erősíteni a transzatlanti kapcsolatokat a NATO-n keresztül, valamint az Egyesült Államok partnerségét az unióval.

Tegnap lapzártánk után, keleti parti idő szerint este hét órakor a képviselőház kijelölt impeachment-menedzserei átadták a szenátusnak a Donald Trump leköszönt amerikai elnök elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárás dokumentumait, és tájékoztatták a szenátorokat a képviselőház döntéséről, az eljárás megindításáról. Ugyanakkor maga a szenátusi eljárás február 8-án kezdődik majd a meghallgatásokkal.

Az élet szentségét ünnepelte Trump egyik utolsó rendelete


Donald Trump egyik utolsó rendeletével, mint eddig minden évben, meghirdette az Emberi Élet Szentségének Napját még január 22-ére. Hasonló rendeletet először Ronald Reagan hozott 1984-ben, a Roe v. Wade perben hozott legfelsőbb bírósági döntés tizenegyedik évfordulójára. A Roe v. Wade ügyben a Legfelsőbb Bíróság 7:2 arányban úgy döntött, hogy az amerikai alkotmány biztosítja a nők számára az abortusz jogát, amelyet a kormányzat nem korlátozhat jelentősen. Az 1973-as döntés több szövetségi és tagállami szintű abortusztörvényt söpört el. 1984 óta minden republikánus elnök meghirdette az Emberi Élet Szentségének Napját. „Minden emberi élet ajándék a világnak. Akár megszületett, vagy még meg nem született, fiatal vagy öreg, egészséges vagy beteg, minden személy Isten képmására lett alkotva” – áll Donald Trump egyik utolsó aláírt rendeletében.
(UT)

Röviden


Nem tervezi mostanában új párt indítását Donald Trump, és inkább arra koncentrálna, hogy 2022-ben segítsen a republikánusoknak visszaszerezni a képviselőházat és a szenátust – jelentette ki vasárnap a Fox televízió szerint Jason Miller, a leköszönt elnök 2020-as kampányának tanácsadója. Hozzátette: persze a republikánus szenátorokon múlik, hogy ez így is marad-e.

Beperelte a Dominion szavazógépeket gyártó és üzemeltető cég Rudy Guilianit, Donald Trump ügyvédjét, aki a novemberi választások után többször csalással vádolta meg a vállalatot. A cég 1,3 milliárd dollárt (körülbelül 383 milliárd forint) követel Giuliani „dezinformációs kampánya” miatt. Guiliani a The Hill portálnak azt mondta, a pert arra használja majd, hogy megvizsgálja a Dominion tevékenységét.

Mivel Donald Trump már nem elnök, a Legfelsőbb Bíróság véget vetett az ellene folyó több ügynek, amelyekben azzal vádolták, az üzleti életben anyagi előnyt kovácsolt elnökségéből, és cégein keresztül kapott pénzt különböző forrásokból. A többi perét nem érintette a testület döntése.
(UT) 

Kapcsolódó írásaink