Külföld

Jogi atombomba robbant Dániában

Szigorú migrációs politikája miatt hurcolják meg Inger Stojberg volt bevándorlásügyi minisztert, aki továbbra is kiáll a „gyermekmenyasszonyok” megmentése mellett

Közjogi felelősségre vonás elé néz Inger Stojberg volt bevándorlásügyi miniszter a „gyermekmenyasszonyügy” miatt Dániában, ahol hasonló eljárásra eddig csak ötször volt példa. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint pártbéli játszma áll a háttérben, nem pedig a migrációs politikában bekövetkező fordulat.

Jogi atombomba robbant Dániában
Inger Stojberg politikai tisztogatás áldozata a szakértő szerint
Fotó: AFP/Alex Halada

Különleges bíróság elé kell állnia Inger Stojberg volt dán miniszternek. A jobbközép-liberális Baloldal (Venstre) párt politikusa 2015-től 2019-ig vezette a bevándorlási, integrációs és lakhatási minisztériumot. A migrációs válság közepén, júniusban lépett hivatalba, és számos szigorítást vezetett be a bevándorlás visszaszorítására. Nagy visszhangot keltett például a nemzetközi sajtóban az a 2016-os döntés, hogy a menedékkérőktől elvehették a tízezer dán koronánál – körülbelül 485 ezer forintnál – értékesebb tárgyaikat, valamint ezt meghaladó készpénzüket, hogy hozzájáruljanak dániai ellátásuk költségeihez. A menedékkérelmek száma a 2016-os, harmincezer fős csúcsról 2019-re 2700 főre esett vissza.
A Venstre 2015-től 19-ig egyedül, kisebbségben kormányzott Lars Lokke Rasmussennel az élen, több jobbközép párt kívülről támogatta. Mette Frederiksen vezetésével a szociáldemokraták (Socialdemokratiet) 2019-ben kerültek hatalomra, ő hasonlóan szigorú migrációs politikát hirdetett, amelynek egyik fő célja, hogy a migránsokat mielőbb haza tudják küldeni.

Most egy 2016-os intézkedése miatt támadják a volt minisztert: Stojberg elrendelte, hogy válasszák szét azokat a menedékkérő házaspárokat, ahol a feleség kiskorú.

Az intézkedés célja az volt, hogy Dánia ne legitimálja a migránsok származási országaiban nem ritka kényszerházasságokat. Huszonhárom párt választottak szét, többeknek már volt gyerekük. Stojberg éppen a múlt héten osztotta meg a Facebook-oldalán a dán közmédia (DR) cikkét, amelyben felidézték, hogy az ő utasítása nyomán választottak el például egy 14 éves iráni lányt a 28 éves férjétől, aki egyúttal az unokatestvére is volt. A házasságot a lány apja rendezte el, a lány pedig először tiltakozott a dán hatóságok fellépése ellen, de később maga adta be a válókeresetet. Stojberg a bejegyzésében azt írta, nem tudna tükörbe nézni, ha nem tett volna meg mindent, hogy megvédje a hasonló helyzetben lévő lányokat.

A dán parlamenti ombudsman és egy bizottság később megállapította, hogy az intézkedés illegális volt, mert nem tette lehetővé, hogy a hatóságok egyedileg vizsgálják az eseteket. Stojberg tagadja, hogy szándékosan szegte meg a törvényt, arra hivatkozik, hogy nem adott olyan utasítást, amely szerint mérlegelés nélkül minden érintett párt szét kellene választani. Többször hangsúlyozta, nincs olyan szemtanú, aki hitelesen tudná bizonyítani, hogy ilyen utasítást adott volna.

Múlt csütörtökön a dán parlament, a Folketing képviselőinek többsége megszavazta, hogy Stojberg bíróság előtt feleljen a vitatott intézkedésért. A legtöbb parlamenti párt, köztük Stojberg politikai otthona, a Venstre is a bíróság elé állítására szavazott. Két jobboldali, bevándorlásellenes párt állt ki mellette, a Dán Néppárt (Dansk Folkeparti) és az Új Jobboldaliak (Nye Borgerlige).

Ha bűnösnek találják, pénzbeli büntetést vagy maximum két év börtönt is kaphat. A kormánytagok intézkedéseinek törvényességét vizsgáló bíróságot 1849-ben hozták létre, eddig összesen öt eljárást folytatott le, legutoljára 1995-ben. Története során csak két minisztert talált bűnösnek, egyikük volt 1995-ben Erik Ninn-Hansen volt igazságügyi miniszter, aki négy hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott, amiért megakadályozta Srí Lanka-i menekültek családegyesítését.

Kovács Emese, a Migrációkutató Intézet kutatója lapunknak elmondta, maga a Venstre elnöke, Jakob Ellemann-Jensen kezdeményezte az eljárást, a párt soraiból csak – Stojberggel együtt – kilencen szavaztak a megindítása ellen. A szakértő szerint politikai tisztogatás zajlik a pártban, ennek áldozata az alelnöki székéről lemondatott Stojberg. Mivel rendkívül népszerű politikusról van szó, egészen biztos, hogy a mellette kiálló két jobboldali pártban tárt karokkal fogják várni.
Kovács Emese szerint a mostani eljárás valóban pártpolitikai ügy, nincs szó arról, hogy Dánia irányt váltana a migrációs politikában. Emlékeztetett, folyamatosak a szigorítások Frederiksen miniszterelnöksége alatt is, a szociáldemokrata kormány ellenzi a kvótarendszert, és az unió területén kívül létesítene menekülttáborokat. Ellemann-Jensen azt akarja megelőzni, hogy a Venstrét is hibáztassák Stojberg jogellenesnek tartott intézkedéseiért. Könnyen lehet azonban, hogy öngólt lőtt, hiszen elveszítheti az egykori miniszter támogatóinak népes táborát.

Az ügy nagy visszhangot kapott a skandináv médiában. A norvég Aftenposten jogi atombombának nevezte az eljárást, Stojberget pedig Dánia egyik legellentmondásosabb megítélésű és egyúttal egyik legnépszerűbb politikusának.

Kapcsolódó írásaink

„A migrációs folyamatok megállíthatók”

ĀA kormány szerint a békefenntartás fontos eszköz lehet ahhoz, hogy az ENSZ megbirkózzona bevándorlás világméretű kihívásával is – jelentette ki Szijjártó Péter New Yorkban

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom