Külföld

Jourováéknak nem számít a demokrácia

Az Európai Bizottság hátat fordított a kontinens őshonos nemzetiségeinek, így az erdélyi és a Kárpát-medencei magyarságnak – mondta lapunknak Vincze Loránt

Cserbenhagyta az Európai Bizottság az őshonos nemzeti kisebbségeket. Vera Jourová alelnök csak szavakban állt ki mellettük, jogalkotást nem akar. A történetnek azonban még nincs vége, napirenden lehet tartani az ügyet az uniós intézményekben.

Jourováéknak nem számít a demokrácia
A nemzeti kormányokkal is szembement a bizottság az RMDSZ EP-képviselője szerint
Fotó: Európai Parlament

Nem indít jogalkotást az Európai Bizottság (EB) a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés alapján – derült ki a brüsszeli testület pénteki közleményéből. Emlékeztettek, a Minority SafePack az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés, amelyet több mint egymillió ember támogatott az aláírásával. A bizottsági közlemény úgy fogalmazott: „a befogadás és Európa gazdag kulturális sokszínűségének tiszteletben tartása az Európai Bizottság egyik prioritása és célkitűzése”.

Mint írták, a kezdeményezés eredeti, 2013-as előterjesztése óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra. „Bár a Bizottság válasza nem irányoz elő új jogi aktusokat, a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása komoly fegyvertárat fog biztosítani a kezdeményezés céljainak támogatásához” – tették hozzá.

A közleményben Vera Jourová, a testület értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke úgy fogalmazott, a bizottság elkötelezett a kisebbségek jogainak védelme iránt.

„Az EB hátat fordított Európa őshonos nemzetiségeinek, így az erdélyi és a Kárpát-medencei magyarságnak” – hangsúlyozta lapunknak Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselője, a kezdeményező Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke. Emlékeztetett, a brüsszeli testület döntésével 1 123 422 európai uniós, köztük 527 686 magyar állampolgár kérését vette semmibe, hiszen ennyien támogatták a kezdeményezést. Hozzátette: „A közvetetten kinevezett bizottság szembement több bennünket támogató, megválasztott nemzeti kormánnyal, például a magyar kormány álláspontjával, valamint az Európai Parlament háromnegyedes többségének akaratával.” A Minority SafePackről szóló állásfoglalást tavaly év végén az EP minden frakciójának többsége megszavazta, az Országgyűlés mellett pedig a német Bundestag is támogatta. A képviselő üzenetértékűnek nevezte, hogy az EP éppen tavaly, a nemzeti összetartozás évében fogadta el az állásfoglalást, amelyet mindegyik magyar képviselő támogatott.

Vincze szerint az EB teljesen elhiteltelenítette az európai polgári kezdeményezés rendszerét azáltal, hogy a jogalkotást immáron az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el. Az EU ahelyett, hogy közelebb kerülne a polgárokhoz, éppen a polgároktól érkező javaslatokat hagyja sorozatosan figyelmen kívül – ez ma az EU demokráciadeficitje. „Sajnos ügyünkben nem választott képviselők hoztak döntést, hanem olyan brüsszeli eurobürokraták, akik tulajdonképpen a kezdettől akadályt akadály után gördítettek elénk” – fogalmazott.

„Tudjuk, hogy igazunk van, jót akarunk a nemzetiségi közösségeink­nek, jót akarunk a tagállamoknak, jót akarunk Európának, és az elmúlt mintegy egy évtized munkájának eredményét a brüsszeli bürokraták nem vehetik el tőlünk” – szögezte le Vincze. „Erőfeszítéseinket nem adjuk fel, és arra kérjük mindazokat, akik eddig mellettünk álltak, hogy ne adják fel. Új eszközökkel, új lendülettel keressük a megoldást: az őshonos kisebbségi nyelvek és kultúrák érvényesülését és védelmét” – tette hozzá.

Ami a következő lépéseket illeti, az Európai Parlament értékelni fogja az EB közleményét, s ha nem tartja megfelelőnek a javasolt lépéseket, az illetékes parlamenti szakbizottság pedig meghallgatást szervezhet, sőt állásfoglalással záruló plenáris vitát is tarthatnak a témában. A Parlamentnek arra is joga van, hogy újra felkérje az EB-t, indítson jogalkotást. A már említett háromnegyedes támogatás fényében a téma jó eséllyel napirenden tartható.

Potápi Árpád János: Felháborító döntés született

Potápi Árpád János
Potápi Árpád János
Fotó: MH

Döbbenet – így kommentálta lapunknak Potápi Árpád János az Európai Bizottság döntését a Minority SafePack kapcsán. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kifejtette, hogy a bizottság ezzel a döntésével a petíciót aláíró 1,1 millió európai állampolgárt, valamint az Európai Parlament támogató döntését is semmibe vette. Hozzátette, hogy felháborítónak tartja a bizottság azon érvelését, miszerint a testület hatáskörébe nem tartoznak nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos ügyek. Kiemelte, hogy a döntés olyan nemzetiségi közösségeket hagyott magára, amelyek már évszázadok óta itt élnek és szerves alkotói az európai civilizációnak. Ha a nemzeti kisebbségek számát Európa-szerte összeadjuk, akkor ötvenmillió főt kapunk, amely egy nagyobb európai ország lakosságának felel meg. Ennyi embert hagytak figyelmen kívül – fogalmazott Potápi. Leszögezte, hogy nekünk, magyaroknak még inkább fontos ez a kérdés, mert száz éve széttagoltan élünk a Kárpát-medencében, illetve a világon mindenhol. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy ez nem csak a magyarokat érinti. Mint fogalmazott: ez egy összeurópai ügy, mivel szinte minden európai nemzetnek van közössége határain túl. A mostani döntéssel az ő jogaikat söpörték le az asztalról.
(SI)

Röviden

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott: Az Európai Bizottság bebizonyította, hogy az európai intézményi bürokrácia vezérli és nem a valós problémák megoldása. A polgári kezdeményezés, úgy tűnik, számukra csak egy demokratikus mutatványos bódé, ahol a forgatókönyvet ki tudja, kik írják. Ezzel elősegíti, hogy tovább nőjön a bizalmatlanság az európai polgárok és a brüsszeli adminisztráció között. A bizottság ismét kimutatta foga fehérét.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz–KDNP EP-képviselője: Felháborító, elfogadhatatlan és cinikus is a döntés, hiszen amikor más kisebbségekről van szó, például a bevándorlók jogairól, vagy valamely, az európai lakosság elenyésző részét érintő kisebbség ügyéről, akkor Vera Jourová a leghangosabb kisebbségvédő, és állandóan kioktatja a különböző tagállamokat vagy az EP-képviselőket. De akkor, amikor ilyen súlyos kérdésben, több mint ötven millió embert érintő ügyben, 1,1 millió aláírással megtámogatott kezdeményezés kérdésében kell dönteni, akkor egész egyszerűen nemet mond.

Tárnok Balázs, az NKE EUSTRAT kutatóintézetének tudományos segédmunkatársa: Úgy tűnik, csak az őshonos nemzeti kisebbségek mostohagyermekek a különböző kisebbségi csoportok közül. A testület 2020-ban több stratégiai dokumentumot fogadott el a különböző kisebbségi csoportok érdekében, így a rasszizmus elleni cselekvési tervet, a nemi (gender) esélyegyenlőségi stratégiát, az LMBTQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiát, és a romák egyenlőségét célzó stratégiai keretrendszert.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom