Külföld

Szoros a verseny a CDU-elnökségért

A Kereszténydemokrata Unió delegáltjai az új vezető megválasztásával döntenek arról is, hogy a merkeli irányvonalat viszi tovább a párt, vagy visszatér konzervatív gyökereihez

Javában készül az Angela Merkel utáni korszakra Németország és a Kereszténydemokrata Unió (CDU). A kormánypárt a ma kezdő­dő kongresszusán választja meg új elnökét, a CDU vezetése folytatná az eddigi politikát, de sok tag konzervatív fordulatra vágyik.

Szoros a verseny a CDU-elnökségért
Norbert Röttgen, Friedrich Merz, Armin Laschet
Fotó: AFP

Csaknem egy évvel ezelőtt, beiktatása után mindössze 430 nappal jelentette be Annegret Kramp-Karrenbauer, hogy lemond a CDU elnöki posztjáról. Saar-vidék tartomány egykori kormányfője nagy reményekkel indult, Angela Merkel utódjának szánta a kancellári székben, Kramp-Karrenbauer pártelnöksége azonban kudarcos véget ért.

A politikus azután döntött a lemondás mellett, hogy tavaly februárban Türingiában a CDU által is támogatott szabaddemokrata jelöltet, Thomas Kemmerichet választották tartományi miniszterelnökké, miután a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) a saját jelöltje mögül kihátrálva szintén Kemmerichre szavazott. A CDU tartományi szervezetét akkor az AfD-vel való összejátszással vádolták. Kemmerich a megválasztása után 24 órával egyébként szintén bejelentette lemondását.

Az eredeti tervek szerint már tavaly tavasszal döntöttek volna Kramp-Karrenbauer utódjáról, a koronavírus-járvány azonban közbeszólt, többszöri halasztás után végül a ma kezdődő, kétnapos online pártkongresszuson szavaznak az új CDU-elnök személyéről. A digitális voksoláson túl, az érvényben lévő jogszabályok szerint, levélszavazásra is sor kerül. A hivatalos végeredmény január 22-én várható.

Annyi biztosan állítható, hogy a pártnak húsz év után újra férfi vezetője lesz. Az elnöki székért indul Armin Laschet észak-rajna–vesztfáliai kormányfő, Friedrich Merz, a CDU és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) volt frakcióvezetője, illetve Norbert Röttgen, a szövetségi parlament külügyi bizottságának elnöke. Laschet pártelnökként folytatná a kancellár politikáját, Merz többször hangoztatta, hogy szakítana a Merkel-korszakkal, Röttgen pedig leginkább a modernizációt és a nők nagyobb politikai szerepvállalását sürgeti.

A delegáltak a kongresszus második napján szavaznak, döntésük egyúttal meghatározza majd a párt Merkel utáni politikai irányvonalát. A kancellár ugyanis idén ősszel visszavonul. A CDU a felmérések szerint rég nem látott népszerűségnek örvend, sok kereszténydemokrata politikus szerint ugyanakkor a támogatottság a koronavírus-válság elmúltával visszazuhanhat. A CDU-t az elmúlt években számos vita feszítette szét, az új elnöknek pedig minél gyorsabban egyesítenie kell majd a pártot, különben szavazókat veszíthetnek a szeptemberben esedékes szövetségi parlamenti választások előtt.
Az elnökválasztási verseny továbbra is nyitott, az ARD köztelevízió friss felmérése szerint a párt támogatóinak körében Merz a legnépszerűbb, a válaszadók 29 százaléka tartja őt a legalkalmasabbnak a feladatra, nem sokkal van lemaradva tőle Laschet és Röttgen 25–25 százalékkal.

Merz egyébként a héten az RND médiacsoportnak adott interjúban méltatta Merkel politikai teljesítményét, hozzátette ugyanakkor, hogy a CDU-nak most előre kell tekintenie, és Németország, valamint Európa következő tíz évének megtervezésére kell koncentrálnia.

A napokban kiállt Laschet mellett Kramp-Karrenbauer, illetve Volker Bouffier hesseni miniszterelnök, a CDU alelnöke is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a pártvezetés szeretné, ha a tartományi kormányfőt választanák elnökké, ezért támogatják őt nyíltan magas rangú kereszténydemokrata politikusok.

Bár a hétvégén kiderül, ki lesz az új pártelnök, nem fog megoldódni a párt minden problémája. Az új CDU-elnök ugyanis nem lesz automatikusan a CDU/CSU közös kancellárjelöltje is, melyről tavasszal születhet döntés.

Röttgen, a meglepetésember

A pártelnökjelöltek versenyének kezdetén esélytelennek tartott, majd egyre népszerűbbé váló Norbert Röttgen 2009 és 2012 között környezetvédelmi miniszter volt, 2014 óta a külügyi bizottság elnöke. Azon kevés német miniszter közé tartozik, akit kirúgtak. Röttgen 2012-ben a CDU miniszterelnök-jelöltje volt az észak-rajna-vesztfáliai választáson, amelyen a párt vereséget szenvedett a szociáldemokratákkal szemben. Röttgen a hivatalos végeredmény kihirdetése előtt lemondott a CDU tartományi szervezetének vezetéséről, mire Angela Merkel kirakta
a kormányból. A párt liberálisabb politikusai közé tartozik, külpolitikában jártas, fontosnak tartja a nyitást a fiatalabb választók felé. Röttgen jelezte, hogy hajlandó lenne átadni a kancellár­jelöltséget a CDU/CSU legnépszerűbb politikusának.
 

Merz, a nagy visszatérő

A legesélyesebb jelöltként emlegetett Friedrich Merz jogász végzettséggel rendelkezik, 1989 és 1994 között európai parlamenti képviselő, majd 1994-től a német parlament tagja volt, 2000-ben a CDU/CSU frakcióvezetőjének választották. Két évvel később összetűzésbe került Angela Merkellel, aki átvette tőle a frakcióvezetői posztot. Merz 2009-ben abbahagyta az aktív politizálást, gazdasági karriert épített, majd 2018-ban visszatért, Annegret Kramp-Karrenbauer kihívója volt a CDU elnökségért folytatott versenyben, ahol akkor 48 százalékkal maradt alul. Konzervatív nézetei miatt a párt jobb széléhez tartozik, elutasítja a migránsok korlátlan befogadását, határozott fellépést sürget az iszlamizmussal szemben. Pártelnökké választása esetén valószínűleg ragaszkodni fog a kancellárjelöltséghez.
 

Laschet, a pártelit kedvence

A három jelölt közül a legtöbb kormányzati tapasztalattal az 59 éves Armin Laschet rendelkezik, aki 2017 óta áll Észak-Rajna–Vesztfália tartomány élén. A jogász végzettségű politikus szövetségi parlamenti képviselő, és az uniós parlament tagja is volt, 2012 óta pedig a CDU egyik elnökhelyettese. Laschet számít a legkiszámíthatóbb jelöltnek, többször hangoztatta, hogy folytatná Angela Merkel középutas politikáját, ugyanakkor pénzügyekben konzervatívabb nézeteket vall. A pártelnöki posztért folyó versenyben őt támogatja Jens Spahn egészségügyi miniszter, aki az egyik legnépszerűbb politikus Németországban. Jelöltsége bejelentése óta viszont nem tette egyértelművé, milyen jövőt is szán a CDU-nak. Korábban zéró toleranciát hirdetett azokkal szemben, akik kihasználják a menedékjogot.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom