Külföld
Impeachment és washingtoni szükségállapot
Fegyveres akciók veszélyére figyelmeztettek az Egyesült Államokban a hatóságok, Donald Trump pedig közölte, nem tartja magát felelősnek a Capitolium ostromáért
Szükségállapotot rendelt el hétfőn Donald Trump amerikai elnök Washingtonban január 24-ig – közölte a Fehér Ház. A Capitolium ostroma nyomán egyébként is megszigorították az amerikai fővárosban a biztonsági intézkedéseket. Daniel R. Hokanson tábornok a CNN amerikai hírtelevíziónak elmondta, hogy a nemzeti gárda mintegy 15 ezer katonáját vonják össze Washingtonban a helyi rendfenntartók megsegítésére.
Az amerikai sajtó időközben a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) rendvédelmi szervek felé intézett belső figyelmeztetésére hivatkozva közölte, hogy Joe Biden megválasztott elnök beiktatása körüli napokban fegyveres, erőszakos zavargások lehetnek a tagállamok fővárosaiban. Az FBI szerint fegyveres akciókra készül például a Boogaloo Boys szélsőjobboldali milícia. Benyújtotta lemondását hétfőn Chad Wolf ügyvivő amerikai belbiztonsági miniszter, miután csütörtökön bírálta Donald Trump elnököt azért, mert annak hívei megostromolták a washingtoni Capitolium épületét.
Az elnök ugyanakkor nem tartja jogosnak a kritikákat, kedden újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy híveihez intézett múlt szerdai beszéde teljesen helyénvaló volt, és visszautasította, hogy bármilyen mértékben felelős lenne a Capitolium ostromáért. Ugyancsak kedden Trump azt mondta, hogy hatalmas a felháborodás hívei körében a lemondatására indított támadások miatt, de nem akar erőszakot. Az impeachmenttel „borzasztó dolgot cselekednek” – mondta, és hozzátette, hogy folyamatos „boszorkányüldözés” áldozata. Az impeachment elindításáról egyébként ma szavaz a kongresszus képviselőháza. Trump múlt szerdán több mint egy órán át beszélt szabadtéren híveihez arra buzdítva őket, hogy „harcoljanak pokolian”, és hogy vonuljanak a kongresszushoz, hogy meggyőzzék a bizonytalan képviselőket és szenátorokat. A beszéd után a tömeg egy része a kongresszushoz vonult, és közülük néhány százan betörtek az épületbe, ahonnan a hatóságok szorították ki őket. Az incidensnek több halálos áldozata és rengeteg sérültje volt.
Elítélte Trump az ostrom résztvevőit akkor is, mikor Mike Pence alelnökkel találkozott hétfőn. Ez volt az első találkozó kettejük között, miután Trump bírálta alelnökét, amiért nem próbálta megakadályozni a Bidenre leadott szavazatok hitelesítését. A sajtó szerint most összhang volt a két politikus között, mindketten hangsúlyozták, hogy akik megrohamozták a Capitoliumot, nem képviselik az Amerika az első mozgalmat, és megfogadták, hogy hátralévő hivatali idejükben folytatják az ország érdekében végzett munkájukat.
Röviden
Tovább folytatja afganisztáni csapatai kivonását az Egyesült Államok a kongresszusi tilalom ellenére, az amerikai védelmi minisztérium hétfői közlése szerint eddig ugyanis nem kaptak erre vonatkozóan új parancsot. Az amerikai kongresszus egyik tanácsadója lehetséges jogsértésről beszélt ezzel összefüggésben. A csapatkivonást Donald Trump elnök rendelte el a konfliktus sújtotta országból, de a kongresszus átfogó helyzetelemzést rendelt el a többi között a csapatkivonás lehetséges hatásait illetően, mielőtt azt végre lehetne hajtani. A Pentagon tájékoztatása szerint Irakban is a terveknek megfelelően alakul az amerikai katonák Trump által elrendelt kivonása.
Ismét felvette Kubát a terrorizmust finanszírozó országok listájára Washington. „Ezzel az intézkedéssel ismételten felelősségre vonjuk a kubai kormányt és világos üzenetet küldünk: a Castro-rezsimnek fel kell hagynia a nemzetközi terrorizmus támogatásával és az amerikai igazságszolgáltatás aláásásával” – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a kubai kormány évtizedek óta gyilkosokat, bombakészítőket és emberrablókat bújtat és lát el minden szükségessel, miközben a kubaiak szükséget szenvednek. Bruno Rodríguez Parrilla kubai külügyminiszter a Twitteren képmutatásnak nevezte az amerikai intézkedést.
