Külföld
Átírta a vírus Kurz terveit
A bécsi terrortámadás emlékeztetett, a bevándorlás problémája háttérbe szorult, de nem szűnt meg
„Mindkét világból a legjobb” – ígérte Sebastian Kurz, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és Werner Kogler,
a Zöldek elnöke, amikor tavaly január elsején bejelentették, hogy a két párt koalícióra lép. Ausztria első néppárti–zöld kormányát, amely már a második Kurz-kabinet – az első koalíciót 2017-ben a jobboldali Szabadságpárttal (FPÖ) kötötte –, 2020. január 7-én iktatták be.
A koalíciós megállapodás fontos eleme volt, hogy a Zöldek érvényesíteni tudták klímavédelmi célkitűzéseiket, és rögzítették azt is, hogy Kurz akkor is érvényesítheti szigorú irányvonalát egy migrációs vészhelyzet esetén, ha azzal koalíciós társa nem ért egyet, de a parlamenti képviselők többsége igen.
Az osztrák sajtóban számos értékelés jelent meg az elmúlt napokban a Kurz–Kogler-páros teljesítményével kapcsolatban. Az általános következtetés szerint a koronavírus-válság teljesen felülírta a kormány terveit, válságmódban kellett irányítaniuk az országot.
Thomas Hofer politikai tanácsadó az APA hírügynökségnek úgy fogalmazott, az elmúlt egy évet külső tényezők irányították. Hiába helyezték eredetileg fókuszba a klímavédelmet, az adócsökkentést és a migráció megfékezését, hetekkel később lecsapott az országra a járvány. Hofer szerint a válsághelyzet miatt megfordultak a kormány prioritásai, különösen a költségvetés terén, és bár Leonore Gewessler zöldpárti környezetvédelmi miniszter igyekezett tartani magát az eredeti ütemtervhez, a klíma jelentősen hátrakerült a fontossági sorrendben. A közszolgálati ORF szerint az idei év sem lesz könnyű Kurzék számára, ha enyhül is a járványhelyzet.
Nemcsak Ausztriában figyelik árgus szemekkel a – pártok színei alapján – „türkiz–zöld” koalíciót, hanem Berlinben is. Cikkében a Kurier rámutatott, hogy az egyre népszerűbb német Zöldek a legtöbb elemzés szerint tagjai lesznek az őszi választások után a következő kormánykoalíciónak. Szinte biztos az is a felmérések alapján, hogy a kancellárt viszont a szintén jobbközép CDU/CSU-szövetség adja majd. Nem tekintenék azonban egyértelműen példaképnek Kurzékat: a lap szerint a német Zöldek egyik vezetője, Robert Habeck már jelezte, hogy nem hagyná pártját elnyomni a kisebbik partner szerepében, főleg nem a migráció kérdésében.
„Más országok vezetőihez hasonlóan a második Kurz-kormányt is rendkívüli kihívások elé állította az elmúlt egy év, Ausztria az elsők között volt Európában, ahol koronavírussal fertőzött személyt azonosítottak, és gócpontgyanús országnak tekintettek” – idézte fel lapunknak Halkó Petra, a Századvég Alapítvány vezető elemzője. Rámutatott, az év vége felé felütötték a fejüket az olyan, a koronavírus-járvány által ideiglenesen háttérbe szorított, de régóta megoldásra váró problémák is, mint például a migráció kérdésköre.
Emlékeztetett, a novemberi bécsi terrortámadás, illetve egy nagyobb migránscsoport által szilveszterkor, szintén a fővárosban elkövetett vandalizmus is azt bizonyítja, hogy továbbra is sürgető teendői vannak a második Kurz-kormánynak az elkövetkezendő három évében, hogy beváltsa kormányprogramjában is tett ígéreteit, és felszámolja a párhuzamos társadalmak kialakulására utaló tendenciákat, valamint megfékezze az országukba érkező illegális bevándorlók számát.
