Kikerülhet a CDU a vezetőválságból

Többszöri halasztás után, úgy tűnik, január közepén megoldódhat a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökválasztási kálváriája. A pártvezetés tavaly december 14-én úgy döntött, a járványhelyzet miatt digitális formában tartják meg a CDU rendkívüli kongresszusát január 15-én és 16-án, az 1001 delegált az esemény második napján dönt majd arról, ki legyen Annegret Kramp-Karrenbauer utódja a pártelnöki poszton.

A delegáltak először online szavazhatnak, majd az érvényben lévő jogszabályok miatt postai úton meg kell erősíteniük voksukat, az eredmény csak ezek után válik hivatalossá. A tervek szerint a második körben már csak egy személyre, az online szavazáson győztes jelöltre lehet szavazni, a többieknek vissza kellene lépniük.

A három jelölt, Armin Laschet észak-rajna-veszfáliai kormányfő, Friedrich Merz egykori frakcióvezető, valamint Norbert Röttgen, a német szövetségi parlament külügyi bizottságának vezetője a döntés óta lelkesen kampányol, számos interjúban és egy online vitán is próbálták már bizonyítani, hogy ők a legalkalmasabbak a feladatra.

Laschet, akinek a politikája a legközelebb áll Angela Merkel kancelláréhoz, a viták során rendszeresen hangoztatja Észak-Rajna-Vesztfália tartományban kormányfőként szerzett tapasztalatait. Megválasztása esetén elnökhelyettesnek javasolná Jens Spahn egészségügyi minisztert, akivel a napokban tízpontos programot mutatott be a CDU jövőjéről. Ebben többek között egy digitális minisztérium létrehozását sürgették, zéró toleranciát hirdettek a bűnözéssel és a szélsőségekkel szemben, valamint kiemelték, hogy a mostani évtizednek Németország modernizációjáról kell szólnia.

A legkonzervatívabbnak tartott Merz pártelnökké választása esetén sokak szerint éles váltás következne be a Merkel-korszakhoz képest. A politikus az első elnökjelölti vitán azt mondta: „Van egy tervem arra, hogyan tehetjük vezetővé a pártot és az országot”. Beszélt arról is, hogy Németországban most nagyjából egymillióval kevesebb ember igényelne munkanélküli segélyt, ha nem érkeztek volna migránsok tömegei 2015-ben. Merz idén január elején egy interjúban szintén kitért a bevándorlás ügyére, ellenezte a migránsok befogadását görögországi és boszniai menekülttáborokból, valamint a kitoloncolások hatékonyabbá tételét sürgette.

A külpolitikai kérdésekben otthonosan mozgó, sokáig esélytelennek tartott Röttgen szerint a CDU-nak femininebbé, fiatalosabbá, digitálisabbá és politikailag eltökéltebbé kell válnia a következő években, hogy a legerősebb politikai erő tudjon lenni.

Nem sokkal azután, hogy Kramp-Karrenbauer tavaly februárban bejelentette, lemond a pártelnökségről, elemzők és politikusok azt gondolták, Laschet vagy Merz között dőlhet el a verseny. Röttgent akkor még kevesen vették számításba, de a volt környezetvédelmi miniszter azóta felzárkózott, egyre többen tudnak azonosulni az általa képviselt nézetekkel – írta a Süddeutsche Zeitung című lap. Emellett Röttgen az egyetlen jelölt, aki nem ragaszkodik a kancellárjelöltséghez, szerinte azt kell az uniópártok kormányfőjelöltjévé választani, aki a leginkább népszerű a szavazók köré­ben, ez a személy pedig felmérések szerint jelenleg Markus Söder bajor kormányfő, a CDU testvérpártjának, a Keresztényszociális Unió­nak (CSU) az elnöke. Söder, aki eddig következetesen visszautasította a kancellárjelöltség lehetőségét, a dpa hírügynökségnek nemrég arról beszélt, hogy a CDU/CSU kormányfőjelöltjének személyéről legkorábban tavasszal kellene dönteni, amikor várhatóan jobb lesz a járványhelyzet.

A német választópolgárok körében végzett felméréseken egyébként rendre Merz a legnépszerűbb a jelöltek közül, a felmérések, bár nem adnak megbízható előrejelzést a pártelnökválasztás eredményéről, hatással lehetnek a delegáltak döntésére. A CDU-ban viszont sokan rossz néven vették, hogy Merz nemrégiben a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy a pártkongresszust azért halasztották decemberről januárra, hogy megakadályozzák az ő CDU-elnökké választását. Laschet az utóbbi hónapokban sokat veszített népszerűségéből a járványkezelés miatt, ezen pedig az sem segített, hogy őt támogatja Spahn, akit a Bild am Sonntag című lap közvélemény-kutatásának tavaly december végén közölt eredménye szerint a németek az egyik legmegbízhatóbb politikusnak tartanak.