Külföld

Nagyobb biztonságot ígér London

Erősebb jogosítványokat kaphat a brit rendőrség Priti Patel belügyminiszter szerint, Boris Johnson kormányfő egyhamar nem javasol skót referendumot

A rövid távú nehézségek után pozitív hozadékai is lehetnek a brit kilépésnek a témában megszólaló illetékesek szerint. A belügyminiszter nagyobb biztonságot ígér.

Nagyobb biztonságot ígér London
A függetlenségi népszavazások ártanak az ország egységének, mondta Johnson
Fotó: AFP/BBC/Jeff Overs

Kellemetlen meglepetés érte az új év első hétvégéjén azokat az unióban élő és dolgozó brit állampolgárokat, akik az ünnepek után vissza akartak térni a kontinensre – számolt be a The Telegraph. A Spanyolországba, Olaszországba és Hollandiába visszatérőket vagy nem engedték felszállni a repülőgépre, vagy megérkezéskor visszaküldték, amennyiben csak az átmeneti időszak lejárta előtt érvényes zöldkártyával rendelkeztek, nem pedig az elsejétől megkövetelt új, fényképes igazolvánnyal. A legtöbben már beadták az igénylést az új dokumentumra, de még nem kapták meg, ennek ellenére azonban okkal feltételezték, hogy útnak indulhatnak, mivel az érintett európai kormányok – például az olasz – azt közölték, hogy még elfogadják a régi dokumentumot is, ez része az átmeneti idő lejárta előtt kötött megállapodásnak. A brit külügyminisztérium nyomban egyeztetést is kezdett Spanyolországgal, ahol sok brit nyugdíjas telepedett le.

A már a szigetországban dolgozó magyar állampolgároknak nincs okuk aggódni a Brexit miatt. Kumin Ferenc londoni nagykövet a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy az Egyesült Királyságban dolgozó uniós állampolgárok, így a magyarok jogainak védelmére a kilépés pillanatától a kilépési megállapodás biztosított lehetőségeket, hogy ne sérüljenek a jogaik. Megjegyezte, aki azonban most akar letelepedni, annak már teljesen új szabályrendszerrel kell szembesülnie. „Elmondhatjuk, hogy nehezebb lesz lehetőséget kapnia a letelepedésre, munkavállalási vízumot kell szereznie” – fogalmazott.

Duncan Graham, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) elnöke szintén a Kossuth rádiónak beszélt arról, hogy az új gazdasági kapcsolatokra Magyarország esetében kifejezetten fényes jövő vár. „A hazánkban jelen lévő brit cégek sok magyart alkalmaznak, szolgáltatás-központúak, és a jövőben Magyarország még vonzóbb lehet az ilyen vállalatok számára” – magyarázta.

Más változások is várhatóak a Brexit után. Priti Patel belügyminiszter a The Telegraph vasárnapi kiadásában azt írta, kész erősebb felhatalmazást adni a rendőrségnek és a biztonsági erőknek, hogy az Egyesült Királyság még biztonságosabb legyen a Brexit után.

A tárcavezető szerint erre az unióból való kiválásnak köszönhetően lesz lehetősége.

Boris Johnson brit miniszterelnök igyekezett lehűteni a kedélyeket, amikor azzal kapcsolatban kérdezték, hogy felmérések szerint Skóciá ban többsége kerültek azok, akik az Egyesült Királyságból való kiválást támogatják a Brexit miatt. A konzervatív politikus szerint függetlenségi népszavazások nem igazán tesznek jót az ország egységének, szerencsésebb, ha egy generáció alatt egyszer tartanak ilyet. Legutóbb 2016-ban volt népszavazás az uniós tagságról, előtte pedig 1975-ben, Johnson szerint a kettő között elegendő idő telt el. A skót függetlenségről egyébként 2014-ben szavaztak, akkor kisebbségben maradtak a kiválás hívei.

Visszaüt az uniós arrogancia

„A kilépést mindig öngólnak tartottam a britek számára, de az uniós establishment mostanában mutatott túlterjeszkedése és inkompetenciája miatt meggondoltam magam” – írta a napokban a The Telegraph publicistája, Anne-Elisabeth Moutet, aki az elmúlt években több budapesti konferencián is felszólalt. A brit–francia újságíró szerint Emmanuel Macron francia elnök és a párizsi politikai elit kifejezetten arrogánsan viselkedett a britekkel szemben az elmúlt években és kárörvendve várták, hogy a Brexit a szigetország kudarcát eredményezze. Megjegyezte, a 2022-es elnökválasztásra készülő, megkopott népszerűségű Macron nem tudta megállni, hogy legutóbbi újévi beszédében is kitérjen a britek kilépésére. Publicisztikájában Moutet azt is felrótta az Európai Uniónak, hogy a koronavírus elleni oltás megkezdését nem gyorsította, hanem egyenesen hátráltatta az uniós központosítás.
(ŐM)

Kapcsolódó írásaink