Választások a járvány árnyékában

Hol a baloldal, hol a jobboldal kerekedett felül a 2020-as európai választásokon. Több kormány is nagy pofont kapott. Az Európai Unió nyugati tagállamaiban rendre erősödnek a zöldek.

Horvátországban felemás helyzetet eredményezett a választói akarat. A július 5-i parlamenti választásokon újrázni tudott az jobbközép HDZ, Andrej Plenkovic megőrizte miniszterelnöki székét. Váltás történt viszont az elnöki palotában: az államfőválasztás január 5-i második fordulójában a szocialista exkormányfő, Zoran Milanovic öt százalékkal megelőzte a jobbközép Kolinda Grabar-Kitarovicot. Milanovic kétes hírnevet szerzett hazánkban, hiszen a 2015-ös migránsválságban durva sértésekkel illette a magyar kormányt, nagy szerepe volt a kétoldalú viszony megromlásában.

A február 8-i írországi előrehozott parlamenti választás történelmi fejleményeket és öthónapos politikai bénultságot hozott az országban. A legtöbb, 38 parlamenti mandátumot a jobbközép – a liberális Renew Europe pártcsaládhoz tartozó – Fianna Fáil párt nyerte, míg a baloldali nacionalista Sinn Féin párt 37-et, az addig kormányzó jobbközép Fine Gael pedig meggyengülve is 35-öt. A Fianna Fáil politikusa, Micheál Martin öt hónappal később alakított koalíciós kormányt a Fine Gaellel és a negyedik helyre befutó Zöld Párttal. A megállapodás értelmében a ciklus felében a korábbi, jobbközép miniszterelnök, Leo Varadkar veszi át a kormányfői tisztséget Martintól. A két jobbközép párt korábban felváltva kormányozta az országot, most azonban kénytelenek voltak hárompárti koalícióra lépni, hogy a százalékokat nézve náluk egyébként valamivel jobban szereplő, radikális múltú Sinn Féint távol tartsák a hatalomtól.

Németországban a jövő évi szövetségi parlamenti választásokra készülnek már, de február 23-án is volt egy voksolás a tartományi ranggal bíró Hamburgban. Meg­gyengülve, de újra nyertek a szociál­demokraták (SPD) és folytatták a koalíciós kormányzást a támogatottságukat megduplázó Zöldekkel. A jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) eddigi legrosszabb eredményét érte el.

Nagy változást hozott a február 29-i szlovákiai választás is, 2006 óta először fordult elő, hogy nem a szociáldemokraták (Smer-SD) szerezték a legtöbb mandátumot. A baloldali Peter Pellegrinit az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OľaNO) vezetője, Igor Matovic váltotta a kormányfői poszton. Magyar szempontból rossz hír, hogy sem a Magyar Közösség Pártja, sem pedig a Most-Híd vegyes párt nem jutott be a törvényhozásba.

A tavasszal esedékes választásokat már az egyre fokozódó járványhelyzet körülményei között tartották meg. A francia regionális választások első fordulóját március 15-én tartották, a másodikat azonban egészen június 28-ig halasztották. A rekordalacsony részvétel mellett tartott választásokon a Zöldek szerezték meg a legtöbb nagyvárost, míg Emmanuel Macron elnök pártjának politikusai sorra szenvedték el a vereségeket. Július elején lemondott hivataláról Édouard Philippe kormánya, de ez nem volt váratlan, Macron már korábban is utalt átalakításokra. Philippe az önkormányzati választáson újra megszerezte az északnyugati kikötőváros, Le Havre polgármesteri posztját, amit korábban, 2010 és 2017 között is betöltött. A miniszterelnöki tisztségben Jean Castex váltotta.

A lengyel elnökválasztás első, május 10-re kiírt fordulóját a járvány miatt halasztották június 28-ra, a második fordulót pedig július másodikán tartották. Andrzej Duda, a kormányzó nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjét újraválasztották, a második fordulóban alig több mint két százalékkal előzte meg a jobbközép, liberális Polgári Platform (PO) jelöltjét, Rafal Trzaskowskit. Varsó polgármestere mögé az ellenzék nagy része beállt, jelöltségét pedig lényegében a járvány miatti halasztásnak köszönheti: az eredeti jelölt Malgorzata Kidawa-Blonska volt, aki szerény népszerűségi mutatói miatt visszalépésre kényszerült.

Olaszországban január 26-án és szeptember 20-21-én is tartományi választásokat tartottak, az eredmény lényegében döntetlen lett. Összességében azonban egyértelmű a jobboldali fölény, mivel húsz tartományból tizenötöt mostanra a jobbközép szövetség pártjai vezetnek.

Ha Szlovákiában nem is, Romániában volt a magyar közösségnek minek örülnie. Noha a szociáldemokrata PSD nyerte a választásokat december 6-án, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetésével alakul koa­líciós kormány, amelyben – mint ahogy az alig két héttel később kiderült – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) miniszterelnök-helyettesi és három miniszteri posztot is kap.