Igen a jogállamiságra, nem a mechanizmusra

– Nemrég felszólalt a britek unió­ból való kilépéséről szóló EP-vitában, és többek között azt mondta, irigyli a briteket. Milyennek találta az Európai Unió hozzáállását a Brexit-tárgyalások során?

– Semmiképp sem mondható szívélyesnek a tárgyalások légköre. Az EU mindent megtett, hogy példát statuáljon, megmutassa, mi történik azokkal, akik kilépnek az unió­ból. Pedig a saját érdeke is az lenne az EU-nak, hogy a kereskedelmi kapcsolatok az Egyesült Királysággal ne romoljanak meg, amikor véget ér az átmeneti időszak az év végén.

– Tanultak valamit az uniós intézmények a Brexitből?

– Nem úgy látom, hogy a Brexitnek lett volna bármilyen hatása a hozzáállásukra, különösen ami a parlamentet vagy a bizottságot illeti. Ez a két intézmény rendíthetetlen meggyőződéssel erőlteti az egyre szorosabb integrációt és a nyitott határokat, noha ez nem vág egybe az európaiak többségének akaratával.

– Az Európai Parlament ragaszkodott ahhoz, hogy jogállamisági mechanizmust csatoljanak az uniós költségvetéshez. Egyetértett azzal, hogy ennek érdekében nyomást gyakoroltak Magyarországra és Lengyelországra?

– A jogállamiság védelme alapvető egy modern, demokratikus társadalomban, a Finnek Pártja mindig is határozott volt ebben a kérdésben. A meglévő jogállamisági problémákat az unióban viszont nem oldhatjuk meg úgy, hogy összekapcsoljuk a büdzsét egy mechanizmussal. Problémás az is, hogy a bizottság arra összpontosítja az erőfeszítéseit, hogy Magyarország és Lengyelország esetleges jogállamisági hiányosságait vizsgálja, miközben aggasztó tendenciák vannak máshol, különösen Romániában és Bulgáriában.

– Az EP-ben már jó pár vitát tartottak Magyarországgal kapcsolatban. Mi a tapasztalata ezekről?

– Az általános hangnem ezeken a vitákon mindig nagyon negatív. Úgy tűnik, hogy sok liberális és baloldali képviselőnek Magyarország lett a kedvenc bokszzsákja, amit minden problémáért vádolni lehet.

– Az Európai Néppárt finn képviselői a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök leghangosabb kritikusai közé tartoznak. Mi ennek az oka?

– A Nemzeti Koalíció, vagyis a Kokoomus a pártcsalád egyik legliberálisabb tagja. Az elmúlt tizenöt évben erősen bevándorláspárti, liberális értékeket valló irányt vettek. Ennek fényében nem meglepő, hogy nem jönnek ki jól azzal a politikával, amit 2010 óta folytat a magyar kormány.

– Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég Helsinkiben tárgyalt a Finnek Pártja képviselőivel. Milyen együttműködési lehetőségeket lát?

– A terrorizmus elleni harc és a be-vándorláspolitika terén a magyar kormány természetes szövetségese a Finnek Pártjának. Természetesen osztozunk az Orbán-kormány szkepticizmusában az unió migrációs paktuma iránt, amely nem az illegális tömeges bevándorlás megállítását célozza, hanem csak menedzselni akarja azt. A finn–magyar kulturális kapcsolatok megerősítése is olyan ügy, amit nagyon fontosnak tartunk.