Külföld

A jövő erőforrása: a víz

A következő évtizedekben a vízlelőhelyek ellenőrzéséért akár háborúk is kezdődhetnek, de hazánk a vízdiplomáciai erőfeszítéseivel felkészült a kihívásokra

A vízdiplomácia kiemelt szerephez juthat a jövőben, ez pedig komoly lehetőséget jelent Magyarország számára.

A jövő erőforrása: a víz
Aki a vízkészletet kontrollálja, az embereket is irányíthatja. Vizet oszt az etióp hadsereg Alamata városa közelében
Fotó: AFP/Eduardo Soteras

A közbeszédben visszatérő gondolat a vízkonfliktusok jelensége. Mindenki számára ismerős lehet a kijelentés, hogy a víz lesz – az adat mellett – a 21. század legértékesebb erőforrása, amely meghatározza majd az államok közötti konfliktusokat. A vízforrások jelentőségét nem lehet túlbecsülni: a történelem során a nagy birodalmak és civilizációk, mint például a mezopotámiai vagy az egyiptomi, mind nagy folyók mentén jöttek létre. Noha a technológiai fejlődés napjainkra lehetővé tette, hogy vízforrásokban kevésbé gazdag területek is benépesedjenek, az érintett országok számára gazdasági és társadalmi kihívásokat okoz a megfelelő életszínvonal és fejlődés fenntartása. A vízforrásaikkal felelőtlenül gazdálkodó államok számára intő példaként állhat a Dél-afrikai Köztársaságban található Fokváros, ahol évek óta reális fenyegetést jelent a „zéró nap” bekövetkezte, azaz hogy a vízműveknek fel kell függeszteniük a lakosság vízellátását az országos csapadékhiány, valamint az elégtelen tartalékok miatt.

Szudáni farmer Kartúm mellett. A Nílus mentén élők számára létkérdés a folyó vízhozamának megőrzése
Szudáni farmer Kartúm mellett. A Nílus mentén élők számára létkérdés a folyó vízhozamának megőrzése
Fotó: AFP/Ashraf Shazly

A víz fontosságát kevesen vitatják, a vízháborúk létezését illetően azonban közel sincs konszenzus a témával foglalkozó történészek és biztonságpolitikai szakértők között, lévén a vízháborúként meghatározott fegyveres konfliktusok mögött további politikai, gazdasági vagy társadalmi feszültségek is álltak. Alapvetően az Izrael és Szíria között a hatvanas években lezajlott alacsony intenzitású konfliktust tekintik a vízkonfliktusok elméletéhez legközelebb állónak. Szíria 1964-ben megpróbálta eltéríteni a Jordán folyó felső szakaszát, amivel jelentősen csökkenthette volna a folyó vízhozamát az izraeli szakaszon. Az összecsapások végül – többek között – hozzájárultak az 1967-es „hatnapos” arab–izraeli háború kitöréséhez is. Bár a vízforrások feletti ellenőrzés valóban meghatározó szerepet töltött be a feszültségek tekintetében, nem lehet eltekinteni a politikai és társadalmi ellentétektől sem.

A szárazság önmagában is rengeteg gondot okoz: fiatal pásztor legeltet egy török folyó medrében
A szárazság önmagában is rengeteg gondot okoz: fiatal pásztor legeltet egy török folyó medrében
Fotó: AFP/Anadolu Agency/Muhammed En

Napjainkban is több olyan konfliktussal számolhatunk, amelyben fontos szerepet tölt be a víz. A Pakisztán és India között fennálló feszültség joggal tartja izgalomban a világpolitika iránt érdeklődőket, hiszen két nukleáris hatalomról van szó. A konfliktus egyik sarokpontja a történelmi Kasmír régió feletti ellenőrzés, amelyet mindkét fél magáénak vall – és nem szabad figyelmen kívül hagyni Kasmír önállósági törekvéseit sem. A kasmíri törekvéseket meghatározó tényezők között fontos megjegyezni: a Kínai Népköztársaság tibeti régiójából eredő Indus itt „lép be” az indiai szubkontinensre, ami létfontosságú Pakisztán hatalmas lélekszámú lakossága számára. Egy másik fontos, az európai kontinens számára közvetlenebb kihívást jelentő konfliktus, amire szükséges odafigyelni, az Egyiptom és Etiópia között fennálló vita a Níluson építendő óriási etióp duzzasztógát miatt. Etiópiának az áramellátása szempontjából nagyon fontos lenne a Nagy Etióp Újjászületés Gátjának nevezett komplexum felépítése, amelyet 2011-ben kezdett meg. Az Alsó-Nílus mentén található Egyiptom azonban súlyosan aggályosnak tartja a saját vízellátásának biztosítása szempontjából, és jelezte: kész akár katonai erőt is alkalmazni a projekt létrejöttének meghiúsítására, amennyiben Etiópia nem adja fel ezen törekvését. Hasonló konfliktus húzódik Törökország és Irak között a Tigris és Eufrátesz folyókon tervezett török duzzasztógátak miatt.

Önmagukban a vízforrások feletti viták valószínűsíthetően nem vezetnek háborúhoz az államok között, mindazonáltal a fennálló politikai és társadalmi ellentétek hozzájárulhatnak a feszültségek olyan szintű eszkalációjához, amely ténylegesen egy fegyveres konfliktus kialakulását okozhatja. Ezek a feszültségek még inkább destabilizálják ezen eleve törékeny régiók stabilitását, mint például a Közel-Kelet, Észak-Afrika vagy az indiai szubkontinens, ez pedig Európára is hatással van, hiszen árt a gazdasági kapcsolatoknak, valamint fokozza a kontinensre nehezedő migrációs nyomást. A konfliktusok feloldása, de legalábbis mérséklése csak az érintett államok közötti egyezményeken keresztül lehetséges, amelyek kiszolgáltatottak az aktuális politikai vezetés akaratának.

Egy indiai nő vízért megy egy kiszáradt tó medrén át Gujarat államban
Egy indiai nő vízért megy egy kiszáradt tó medrén át Gujarat államban
Fotó: AFP/Sam Panthaky

A vízkonfliktusok azonban nem csupán a távoli régiók sajátosságai. Ugyan Magyarország vízforrásai kielégítőek a lakosság életszínvonalának biztosításához, a két meghatározó folyónk, a Duna és a Tisza is másik országban ered, a Duna ráadásul több országon keresztülhaladva éri el hazánk területét. Ebből kifolyólag súlyosan kiszolgáltatottak vagyunk például a vízszennyezés tekintetében, ahogyan az megmutatkozott a 2000-ben bekövetkezett tiszai cianidszennyezés során. A magyar politikatörténet szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír a bős–nagymarosi vízlépcső megépítését érintő csehszlovák–, majd szlovák–magyar államközi vita, amely jellegében erősen hasonlít a világ más, vízforrásokat érintő konfliktusaira. A víz mint stratégiai erőforrás a fentiek okán (is) kiemelt jelentőséggel bír Magyarország számára, így úttörő szerepet vállaltunk az Európában egyedülálló vízdiplomácia mesterképzés kialakításával a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, de a témakör prioritását jelzi, hogy önálló főosztály foglalkozik a vízdiplomáciával a Külgazdasági és Külügyminisztériumban is. Magyarország ezzel nem csupán az ország vízbiztonságát tudja erősíteni, de a nemzetközi diplomáciában is jelentős befolyáshoz juthat a jövőben.

Kapcsolódó írásaink