Demokráciavédelem vagy liberális érdekérvényesítés?

Kovács István elmondta, hogy az Európai Bizottság által előterjesztett cselekvési terv olyan, a tagállami szuverenitás részét képező területeket érint, melyek módosításához az európai uniós szerződések módosítása szükséges.

Véleménye szerint napjainkban létezik egy harc az Európai Unión belül a szuverenisták és a föderalisták között. Jelenleg az uniós intézmények, főként a Bizottság, az EU Bírósága, de egyre inkább a Parlament is a föderális Európa megteremtéséért dolgozik. Ez a cselekvési terv is illeszkedik ebbe az elképzelésbe: a Bizottság célja az Európai Egyesült Államok megteremtésének irányába történő elmozdulás. A tervezet jól illeszkedik abba a folyamatba is, aminek keretében migrációs, gender, illetve jogállamisági témában a Bizottság csorbítani szeretné a tagállamok hatáskörét.

A hatályban lévő uniós szerződések azonban egyértelműek: az Európai Bizottság addig nem avatkozhat be ezeken a területeken, amíg szerződésmódosítással abba valamennyi tagállam bele nem egyezett.

A tervezetből egyértelművé válik, hogy a Bizottság szeretné megmondani, mi a demokratikus és mi nem. A Bizottság értelmezése szerint azonban a demokrácia csak liberális demokrácia lehet. A Bizottság a tervezettel befolyásolni szeretné a tagállami választásokat, mi magyarok azonban egy olyan demokráciában hiszünk, ahol a választók kezében van a végső döntés.

Magának a dokumentumnak ugyan jogi kötőereje nincs, de kijelöli a fő irányokat: világossá válik, hogy az Európai Bizottság a nyílt társadalom politikai NGO-ival karöltve bele kíván szólni a választásokba. Mindezt a 2024-es európai parlamenti választásokig tervezi megvalósítani, de valószínű, hogy már a 2022-es magyarországi választásokba is be kíván avatkozni az Unió.

Kovács Attila a tervben foglalt konkrét elképzelések kapcsán kiemelte, hogy az Európai Bizottság politikai NGO-kon keresztül támogatná a tagállamokban a liberális ellenzéki médiát, kiállna a tagállami médiatudatossági kampányok mellett és ellenőrizni kívánja a médiavállalatok tulajdoni viszonyait és – amennyiben úgy ítéli meg – akár versenyjogi eszközökkel is felléphet ellenük. A Bizottság emellett az online gyűlöletbeszéd fogalmának meghatározásával, valamint az álhírekkel szembeni küzdelemre hivatkozással betilthatná a neki nem tetsző politikai hirdetéseket. Az uniós testület emellett javaslatot kíván tenni az európai politikai pártok finanszírozására is.

A sajtótájékoztató végén Kovács István kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Európai Unió nem a Szovjetunió, de abban mindenképpen hasonlítanak egymásra, hogy kizárólagos ideológiát szeretne ráerőltetni mindkét képződmény a tagállamaira.