Külföld

Magyarország ellenáll a klímaváltozással kapcsolatos szélsőségeknek

Az elmúlt években jelentősen nőtt a klímaváltozás témájának szerepe az európai politikában és közbeszédben. A túlzó érzékenyítés és a politikai polarizáció az emberek egyre nagyobb tömegét két szélsőség – az éghajlatváltozás tagadása és a jelenség következményeitől való rettegés – irányába orientálja - írja a Századvég Gazdaságkutató Zrt. lapunknak eljuttatott elemzésében.

Az Európai Tanács a héten tárgyalja a közösség 2030-as üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó célkitűzésének emelését, így a téma rendkívül aktuális. A Századvég az Európa Projekt című kutatása alapján megvizsgálta az Európai Unió 27 tagállamában és az Egyesült Királyságban lakó emberek klímaváltozással kapcsolatos attitűdjét. Az eredmények alapján a vizsgált országok közül a magyarok a legkevésbé fogékonyak a szélsőségekre.

Az Európai Unió számára olyan jövőbeli pályát kell kijelölni, amelyben a közösség úgy képes fejlődni és (legalább) megőrizni globális gazdasági erejét, hogy mellette elég forrást fordítson a természet megőrzésére és a következő generációk életszínvonalának fenntartására - írják.

Európában a klímaváltozás a korábbi, szakpolitikai pozíciójából fokozatosan elkezdett átszivárogni a nagypolitikába, ami az ésszerű, szakmai döntésekre nézve komoly kockázatot jelent. Az emberek félelmeire építő, apokaliptikus víziókkal mozgósító politikai jellegű kommunikáció irracionális mértékű szorongáshoz és túlzottan érzelmi töltetű egyéni döntésekhez vezet, ami könnyen eltérítheti az embereket a környezeti szempontból racionális cselekvéstől. A jelenségre adott szélsőséges reakcióként pedig megjelenik a klímaváltozás jelenségének tagadása, ami csökkenti a környezetpolitikai erőfeszítések elfogadottságát - áll az elemzésben.

A kutatás a két szélsőség – a klímaszkepszis és a klímaváltozástól való szélsőséges félelem – megjelenését vizsgálta az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban.

Gyakran elhangzó érv a visegrádi országokkal szemben, hogy óvatosabb éghajlat-politikájuk hátterében a klímaszkeptikusok nagy aránya áll. A kutatás eredményei nem támasztják alá az állítást: a négy ország közül mindössze Csehországban haladja meg 1 százalékkal a szkeptikusok aránya a közösségi átlagot, a további három országban a klímatagadók aránya alacsonyabb az európainál. A klímaváltozás jelenségét egyértelműként azonosítók aránya a máltai és portugál válaszadók (97-97 százalék), valamint a magyarok (96 százalék) körében a legmagasabb.

Magyarországon azok aránya, akik szerint kizárólag természeti folyamatok okozzák a klímaváltozást – Máltával és Portugáliával holtversenyben – a legalacsonyabb, mindössze 1 százalék. A klímaváltozást kizárólag emberi tevékenység következményeként azonosítók aránya 8 százalék, amivel a magyarok az unió alsó harmadához tartoznak.

A kutatás eredményei rámutatnak, hogy az európaiak fele rendkívül, vagy nagyon tart a klímaváltozástól, ami igen magas arány. A klímaváltozástól nem félők aránya mindössze 17 százalék. A szélsőséges félelem megjelenése valamennyi visegrádi országban alacsonyabb.

Magyarországon a félelem szintje alacsonyabb az átlagnál (35 százalék), a magyarok pragmatikusan gondolkodnak a klímaváltozásról. Ezt jól mutatja, hogy majdnem minden második magyar válaszadó (45 százalék) mérsékelt véleményt fogalmazott meg a klímaváltozással kapcsolatban.

Az Európai Unióban a magyarok a legellenállóbbak a klímaváltozással kapcsolatos politikai érzékenyítésnek és az arra adott túlzó reakcióknak - írja a Századvég-elemzés.

Kapcsolódó írásaink