Külföld

Lengyel-magyar siker jöhet az EU-csúcson

Kompromisszumot kötött Magyarország, Lengyelország és a német soros elnökség az uniós költségvetés és a koronavírus hatásait kezelő helyreállítási alapról – jelentette szerdán reggel a Bloomberg hírügynökség Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettesre hivatkozva.

Lengyel-magyar siker jöhet az EU-csúcson
Orbán Viktor miniszterelnök
Fotó: Facebook/Orbán Viktor

Gowin – aki egyébként nem a nagyobbik kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS), hanem az általa alapitott Egyetértés (Porozumienie) politikusa – sajtótájékoztatóján azt mondta, a közös javaslatot bemutatják a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcson, és várhatóan a második ülésnap végére véglegesítik. A Bloomberg úgy tudja, az uniós diplomaták még várnak a hivatalos megerősítésre. Gowin nem mondott részleteket a megállapodásról, csak annyit, hogy annak köszönhetően Lengyelország szuverén, az EU pedig egységes maradhat.

A Reuters úgy tudja, már szerda délutánra összehívta a német soros elnökség az uniós nagyköveteket a javaslat megvitatására.

Objektum doboz

Magáról a javaslatról többféle információ is megjelent szerda délutánig a sajtóban. A Deutsche Welle lengyel kiadása szerint egyrészt külön értelmező nyilatkozat szólna arról, hogy az uniós pénzeket érintő „jogállamisági feltételrendszer” csak a pénzügyekre vonatkozik (a migrációra, vagy a családpolitikára nem), másrészt a szankciós eljárás alá vetett ország a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Tanács elé vihetné az ügyet, harmadrészt pedig a rendeletet csak akkor alkalmazhatnák, ha az Európai Biróság is jogszerűnek találja (ez egy-két évbe is telhet). A lengyel RMF rádió megfogalmazása szerint a jogállamisági mechanizmust lényegében befagyasztják. Úgy tudják, ez jelentős követelése volt a magyar miniszterelnöknek.

„Jó hír a magyar és lengyel kormányoknak, hogy erősebb jogi és gyengébb politikai elemek vannak a jelenleg asztalon lévő javaslatban. Forrásaink szerint Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki pontosan utóbbit kérték az uniós partnerektől, ugyanis Brüsszelben korábban egyszer már az ígéretek ellenére megpróbálták a kötelező bevándorlási kvótát konszenzus helyett mindössze kétharmados többséggel kikényszeríteni” – írta a Magyar Nemzet.

A Deutschlandfunk megszerezte a javaslat szövegét, amiben leszögezik, hogy hogy a jogállamisági mechanizmus elindításához nem elég csak a megállapítás, hogy egy tagállamban sérültek a demokratikus alapelvek.

Hatalmas győzelmet aratott Magyarország és Lengyelország az uniós költségvetéssel kapcsolatos vitában, Angela Merkel, az unió soros elnökének szerepét betöltő Németország kancellárja elfogadta Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő feltételeit, ezzel elhárul a lehetősége annak, hogy homályos politikai feltételek - különösen a bevándorlással és a genderkérdésekkel kapcsolatban - alapján próbáljanak megbüntetni országokat - írta az Origo.

A megállapodásban hangsúlyosan szerepel, hogy az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerre vonatkozó rendelet-tervezettel kapcsolatban különös tekintettel kell lenni a tagállamok nemzeti identitására - azon belül is a saját alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésére -, valamint az objektivitásra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára és a tagállamokkal kapcsolatos egyenlő bánásmódra.

A megállapodás tervezete tartalmazza azt is, hogy a rendelet alkalmazásának módszertanáról iránymutatást kell készíteni, amelyet az Európai Bizottságnak a tagállamokkal szoros együttműködésben kell kidolgoznia. Az iránymutatást bármelyik ország megtámadhatja az Európai Bíróságon, ameddig a bíróság erről nem dönt, a bizottság semmilyen intézkedést nem javasolhat, és a bíróság döntése után is csak akkor tehet bármilyen javaslatot, ha az uniós jogban meghatározott, már eddig is rendelkezésre álló eljárások - például a közös rendelkezésekről szóló rendelet, a költségvetési rendelet, a kötelezettségszegési eljárás - nem teszik lehetővé az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét.

Az intézkedéseknek arányban kell lenniük az esetleges sérelmek uniós költségvetésre gyakorolt hatásával, és egyértelmű okozati összefüggésnek kell lennie a sérelem és az általa az unió pénzügyi érdekeire gyakorolt negatív következmények között. Vagyis, nem elég a bizottságnak azt mondania, hogy „a jogállamiság sérült”, bizonyítania is kell, hogy ennek negatív hatása van az unió költségvetésére.

A megállapodás szerint homogén, zárt listában kell felsorolni azokat az eseteket, amelyekben az eljárás megindítható, az elfogadott lista nem bővíthető, csak konkrétumokat tartalmazhat, általános hiányosságokra nem vonatkozhat.

Mielőtt bármilyen eljárás elindul, az érintett tagállammal párbeszédet kell folytatni, lehetővé téve, hogy kijavítsa az esetleges hiányosságokat. A bizottság felelőssége, hogy megállapítsa, valóban szükség van az intézkedésekre, és világossá kell tennie, hogy saját vagy harmadik féltől kapott információk alapján hoz döntést. „Egyértelmű, hogy ez a pont a Soros-szervezetek befolyásának átláthatóvá tételéről szól, arról, hogy Soros és emberei ne tudjanak titokban lobbizni” - olvasható az Origó cikkében, amely azt is pontosítja: a megállapodás kitér arra is, hogy az elfogadott intézkedéseket az érintett tagállam kezdeményezésére legkésőbb egy éven belül felül kell vizsgálni. Ha a bizottság nem javasolja az intézkedések visszavonását, meg kell indokolnia az okát, ha pedig az érintett tagállam azt kéri, az ügyet az Európai Tanácsnak napirendre kell vennie, és konszenzusra kell törekednie.

A rendelet szorosan kapcsolódik az új költségvetéshez, ezért január 1-jétől lép életbe, az intézkedések pedig csak az új többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos költségvetési kötelezettségekre vonatkozhatnak.

Magyarország és Lengyelország a megállapodással a szerződések, az országok szuverenitásának, nemzeti identitásának és hatásköreinek tiszteletben tartására kényszeríti Brüsszelt. A megállapodásnak jogi relevanciája van, mert bekerül az ülés jegyzőkönyvébe, amikor a tanács a rendeletet elfogadja, emellett pedig erős politikai elköteleződést jelent, és egyetlen politikai szereplő sem veheti semmibe. Ennél többet nem lehetett volna elérni, ennél erősebb szöveget nem lehetett elfogadtatni.

Fontos eleme a megállapodásnak, hogy az Európai Tanács következtetéseit továbbra is egyhangúlag kell elfogadni, valamint, hogy amíg az Európai Bíróság nem dönt a kifogásokról, semmit nem lehet elfogadni. Ez várhatóan másfél évig tart majd, és utána is csak az unió költségvetésével kapcsolatos szabálytalanságok esetén lehet határozatot hozni. „Hiába igyekezett Brüsszel ebbe belevenni a migrációval és a genderideológiával kapcsolatos kérdéseket, ezt a magyar és a lengyel kormány visszaverte” - olvasható a cikkben.

Objektum doboz

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán délután a közösségi oldalain videót tett közzé, amiben arról számolt be, hogy a kormányülés végeztével Brüsszelbe vezet az útja. Úgy fogalmazott, szerda este még lesznek háttértárgyalások, csütörtökön pedig „partraszállás”.

Kedd este Orbán ismét Varsóban tárgyalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel, a lengyel Polsat hírcsatornának azt nyilatkozta, Magyarországnak és Lengyelországnak jó esélye van a győzelemre az európai uniós költségvetési vitában, a közösségi források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszer ügyében, ha a következő napokban jó irányba haladnak tovább a dolgok. Piotr Müller lengyel kormányszóvivő azt mondta, van esély arra, hogy a csúcson megegyezésre jutnak.

Szerdán reggel Angela Merkel német kancellár még azt mondta, egyelőre nincs megoldás az EU-s források körüli kérdésekre.

Kapcsolódó írásaink