Erős magyar képviselet lesz Bukarestben

Rekordalacsony, mindössze 32 százalékos részvétel mellett tartották meg vasárnap a romániai ország­gyűlési választásokat. A választás eredményeképp öt párt került be a román parlamentbe, és várhatóan három párt fog kormánykoalíciót alkotni a következő négy évben.

A választások eredménye több meglepetést is hozott. Ugyanis a választásokat megelőző közvélemény-kutatások alapján a győztesnek jósolt jelenlegi kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) veszített az ellenzék vezető pártjával, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben. A hétfői részeredmények alapján az PSD 30 százalékot ért el, míg a PNL csupán a voksok 25 százalékát szerezte meg.

A PSD, győzelme ellenére, szinte biztos, hogy ellenzékben marad, ugyanis a parlamentbe bejutott többi párt már jelezte, hogy nem kívánnak közösen kormányozni a szociáldemokratákkal.

Harmadik helyen végzett a rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a liberális PLUS alkotta USR–PLUS választási szövetség, amely formáció a szavazatok csaknem 15 százalékát szerezte meg a hétfői adatok alapján. Dan Barna, a szövetség egyik társelnöke hétfőn jelezte, hogy a 245–250 fős parlamenti többség megszerzéséhez a PNL-nek szüksége lesz az USR–PLUS támogatására.

A választás másik nagy meglepetése a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) sikere volt, amely a hétfő délután közölt eredmények szerint 8,7 százalékon áll. A radikális jobboldali, magyarellenes retorikával rendelkező pártot csak egy évvel a választások előtt alapították, ezért a parlamentbe történő bejutása mindenkit váratlanul ért. Az AUR korábban már jelezte, hogy ígéretének megfelelően senkivel sem fog koalícióra lépni.

A Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a hétfői adatok alapján 7,3 százalékon áll, ezzel stabil képviselete lesz magyarságnak a kétkamarás román parlament mindkét testületében. Kelemen Hunor pártelnök az eredményt úgy értékelte, hogy arányos képviselete lesz a magyaroknak mind a szenátusban, mind a képviselőházban. Kifejtette, a napokban elkezdődnek a tárgyalások egy stabil kormánykoalíció kialakításáról. Azt tartja kívánatosnak, hogy egy stabil jobbközép kormány jöjjön létre – fűzte hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök levélben gratulált Kelemen Hunornak a választásokon elért eredményhez. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a koronavírus-járvány nehéz feladat elé állította a voksoláson az RMDSZ-t
és szövetségeseit, ugyanakkor az eredmény megerősítette az elmúlt hónapok példaértékű összefogásának létjogosultságát is.

Hétfő este bejelentette lemondását Ludovic Orban román miniszterelnök, a PNL elnöke. A kormányfő lemondását azzal indokolta, hogy így kíván utat nyitni egy jobbközép kormánykoalíció megalakítása előtt. Klaus Iohannis román államfő a választások kapcsán közölte, hogy a választók többsége a jobbközép pártokra szavazott, és egy jobbközép kormánykoalíció megalakulása körvonalazódik.

„Nagyobb beleszólásunk lehet a számunkra fontos ügyekbe”
 

Optimistán látja az RMDSZ kilátásait a választás utáni erőviszonyok kialakításában Vincze Loránt, a párt európai parlamenti képviselője.
 

– Hogyan értékeli a vasárnapi romániai parlamenti választás eredményét?

– A romániai magyarság és az RMDSZ szempontjából sikeres volt a választás. Az RMDSZ-nek a járványhelyzet ellenére sikerült nagyon jól szerepelnie, hat százalék körüli eredménye arányos képviseletet biztosít a magyarságnak mind a képviselőházban, mind a szenátusban. Köszönet a magyar választópolgároknak, akik a románoknál valamivel nagyobb arányban éltek szavazati jogukkal, és felmutatták közösségünk erejét. Ennek köszönhetően meghatározó erő leszünk a parlamentben. A mandátumokat még nem osztották ki, de komoly esély van rá, hogy növelni tudjuk súlyunkat a törvényhozásban. A választásokat a Szociáldemokrata Párt nyerte meg ötszázalékos többséggel, a kormányzó liberálisok veszítettek, viszont a baloldal nem tud koalíciós többséget kialakítani, csak egy olyan torzkoalícióval, amelynek ma még kevés esélyét látom. Szomorú fejlemény ugyanakkor, hogy a szélsőségesen nacionalista AUR párt bejutott a törvényhozásba, ráadásul kilenc százalékkal – róluk még a választás előtti hetekben sem gondolta senki, hogy esélyük lenne. Ultraortodox, ultrakonzervatív, vírustagadó alakulat, amelyet az Úz-völgyi zavargások szervezője, George Simion vezet, és egyik jelöltjük a magyar önkormányzatok ellen perek tucatjait indító Dan Tanasa. Számítani lehet tehát a magyarellenes hangok felerősödésére a parlamentben.

– Milyen lehetőséget jelent a magyar érdekképviselet számára az eredmény Romániában?

– A két nagy párt, a nemzeti liberális PNL és a szociáldemokrata PSD közül egyik sem ért el olyan eredményt, amely lehetővé tenné a kormányzást koalíciós partnerek nélkül. Ezért azt mondhatjuk, megkerülhetetlenek vagyunk. Nyilván nem szaladhatunk előre, meg kell várnunk a végeredményeket és a mandátumok kiosztását, és azt, hogy a kormányalakításra készülő pártok tárgyalni hívják az RMDSZ-t. A leglogikusabb a PNL–USR–PLUS–RMDSZ-koalíció lenne. A labda az államelnök térfelén van, aki a pártokkal folytatott konzultációkat követően kormányfőt jelöl. Bízom benne, hogy nagy beleszólásunk lesz a számunkra fontos ügyekbe, mint az oktatás és az egészségügy reformja, a fejlesztések, illetve a magyar közösség érdekeinek képviselete, jogainak megőrzése és bővítése.

– Hogyan látja a külhoni magyar közösségek európai szintű érdekvédelmi lehetőségeit?

– A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés megy tovább a maga útján: december 14-én plenáris vita lesz róla az Európai Parlamentben, amely egy határozatot is elfogad, ennek a szövegét egyeztetjük a képviselőcsoportokkal, bízom benne, hogy erős üzenetet fogalmaz majd meg az Európai Bizottság felé. Az EB-nek pedig jövő év január 15-ig nyilvánosságra kell hoznia álláspontját. Mi folyamatosan lobbizunk, dolgozunk azért, hogy elérjük céljainkat, és végre uniós kisebbségvédelmi törvények szülessenek, függetlenül a romániai aktuálpolitikai helyzettől.

Elhibázott online kampánystratégiájának, valamint a gazdasági nehézségek miatt növekvő választói elégedetlenségnek köszönheti vereségét a PNL – nyilatkozta lapunknak Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Az USR–PLUS választási szövetsége kapcsán elmondta, hogy bár a szövetség önmagát jobboldalinak írja le, reakcióik alapján inkább a progresszivista, liberális pártok közé sorolhatók. Hozzáfűzte, hogy az USR–PLUS többször vitába került a PNL-lel, ugyanakkor már korábban megállapodtak abban, hogy együtt fognak kormányozni, és Klaus Johannis román államfő is a PNL–USR–PLUS-koalíciót támogatja. Megítélése szerint az RMDSZ jó eredményt ért el múlt vasárnap, és a kormány alakításhoz szükség lesz a párt támogatására. Továbbá kiemelte, hogy a román belpolitikában gyakori, hogy politikusok kilépnek a kormányzópártokból, ezért a stabil kormányzáshoz 55-56 százalék szükséges. Véleménye szerint az RMDSZ a koalíciós támogatásért cserébe elsősorban a magyar lakta területek infrastrukturális fejlesztéseit fogja kérni a koalíció többi tagjától, ami egybevág a PNL gazdaságpolitikájával, akik szintén infrastrukturális beruházásokkal akarnak gazdasági növekedést elérni. Másrészt pozíciókat kérhet még a kormányzat egészségügyi és kulturális területein. Végezetül elmondta, hogy most egy rövidebb ideig belpolitikai stabilitásra lehet számítani, ami nem biztos, hogy kitart a kormányzati ciklus végéig, hiszen komoly érdekellentét van – elsősorban gazdaságpolitikai kérdésekben – a PNL és a USR között.