Külföld
Az európaiaknak fontosabb a biztonság, mint a szabadságjogok
A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készült elemzés megvizsgálta, hogy az Európai Unió 27 tagállamában és az Egyesült Királyságban miként viszonyulnak a polgárok a rend és a szabadságjogok kérdéséhez, valamint hogyan látják a jogbiztonság és a jogegyenlőség érvényesülésének helyzetét a saját hazájukban.
A kutatás alapján megállapítható, hogy az európai polgárok több mint háromnegyede (76 százaléka) a rendhez, biztonsághoz és életvédelemhez tartozó jogokat helyezi előbbre fontosság szerint, és pusztán minden hatodik válaszadó (16 százalék) mondta azt, hogy számára a politikai szabadságjogok a fontosabbak.
Érdekesség, hogy a volt szocialista országok, illetve a V4-ek körében az európai átlaghoz viszonyítva hangsúlyosabb a biztonság kérdése. A volt szocialista blokk polgárainak a 85, továbbá a négy visegrádi ország - Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia - megkérdezettjeinek a 82 százaléka helyezte előbbre a rendhez, a biztonsághoz és az életvédelemhez tartozó jogokat, ezzel szemben a volt szocialista országok 10 és a V4-ek 12 százaléka a politikai szabadságjogokat tekinti fontosabbnak - mutat rá a Századvég.
Országok szerinti bontásban vizsgálva a kérdést kijelenthető, hogy Máltán és Cipruson a legmagasabb a politikai szabadságjogok fontosságát elsődlegesnek tekintők aránya (32 és 30 százalék), míg Romániában (5 százalék), Horvátországban (6 százalék) és Szlovéniában (6 százalék) a legalacsonyabb.
Nyugat-Európában többen helyezik előbbre a szabadságjogokat, mint az unió keleti tagállamaiban, azonban Franciaországban – mint a migráció és terrorhullámok által különösen érintett országban – a válaszadók 70 százaléka inkább a rendet preferálja, és mindössze az egyhatoduk (17 százalékuk) nyilatkozott ettől eltérően.
Magyarországon a megkérdezettek háromnegyede (75 százaléka) ítéli fontosabbnak a rendhez, a biztonsághoz és az életvédelemhez tartozó jogokat, ezzel szemben a 15 százalékuk a politikai szabadságjogok elsőbbségével ért egyet.
A felmérés kitért arra is, hogy az uniós és brit polgárok a saját országukban megfelelőnek tartják-e az államigazgatás működését a jogegyenlőség és jogbiztonság szempontjából. Megállapítható, hogy a huszonnyolc ország válaszadóinak közel fele (46 százaléka) tekinti kiszámíthatónak a közigazgatás működését, míg a 35 százalékuk ellenkező véleményt fogalmazott meg.
A volt szocialista, illetve a V4-országok polgárainak a 36-36 százaléka tartotta megfelelőnek az államigazgatás működését jogbiztonsági szempontból, ezzel szemben az 50-50 százalékuk nem érezte következetesnek a hatóságok és hivatalok tevékenységét a jogegyenlőség és jogbiztonság oldaláról nézve.
Az országok szerinti differenciákat vizsgálva elmondható, hogy a jogegyenlőség és jogbiztonság szempontjából a közigazgatás tevékenységét kifogásolók aránya Bulgáriában (65 százalék) és Litvániában (56 százalék) a legmagasabb, míg Luxemburgban (18 százalék) és az Egyesült Királyságban (23 százalék) a legalacsonyabb.
Fontos kiemelni, hogy Magyarországon a hivatalok működésének megítélése a volt szocialista országok többségéhez képest jóval kedvezőbb. A kutatás rávilágít ugyanis, hogy a magyarok 53 százaléka gondolja kiszámíthatónak a hazai hatóságok működését, és a 41 százalékuk vélekedett ettől eltérően.
A felmérés vizsgált eredményei összességében az európai országok eltérő történelmi és mai társadalmi valóságára mutatnak rá, hangsúlyozza a Századvég. Az elmúlt évtized válsághullámai - a világgazdasági, a migrációs krízis és következményei, a pandémiás válság -, továbbá a megszerzett tapasztalatok is közrejátszhattak abban, hogy ma Európa polgárainak túlnyomó többsége a rendet és a biztonságot helyezi előtérbe, és kevésbé érzi fontosnak a mindennapokra nézve a politikai szabadságjogok érvényesülését.
Ugyanakkor a közel fél évszázaddal több demokratikus múltat felmutató nyugati tagországok polgárai összességében elégedettebbek a hatóságok és hivatalok világában tapasztalt jogérvényesüléssel, mint a harminc éve demokratizálódott EU-s tagországoké.
Ez nem jelenti azt, hogy a „keletiek" számos tekintetben ne élveznének szabadságot és védelmet a saját jogrendszerükben, inkább arról van szó, hogy a szociális vagy akár gazdasági jogaik érvényesülése tekintetében kevésbé elégedettek, mint a nyugat-európai társaik többsége. _
Az Európa Projekt kutatásról 2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket.
A Századvég Alapítvány - a magyar kormány megbízásából - 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben ismét elvégezte a kutatást, mely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. 2020-ban, immár Európa Projekt néven folytatódik a felmérés, melynek célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt.
A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett - igazodva az Európát érintő legújabb kihívásokhoz - az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, valamint az antiszemitizmus jelensége.
A 2020-as kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI - módszerrel.
