Külföld
A Soros-hálózat aktívan szervezi a szavazók importálását
2012-ben Franciaországban mindössze egymillió szavazattal győzött Francois Hollande a jobboldali Nicolas Sarkozy ellen, az pedig meglehetősen beszédes adat, hogy a szocialista győztesre kétmillió muszlim adta a voksát.
2013-ra a „migráns hátterű” választópolgárok aránya 5,8 millióra, azaz csaknem az összes, választásra jogosult közel 10 százalékára nőtt Németországban. Éppen ezért 2013-ban a szövetségi választások előtt már minden párt külön a bevándorlókra célzó kampányt is folytatott.
A 2012-es Európai Társadalmi Felmérés (ESS) adatai szerint a pártválasztó németországi muszlimok 70-90 százaléka valamely baloldali pártot érzi leginkább magához közelállónak. Ugyanezen vizsgálat alapján Németországban a pártválasztó első és második generációs bevándorlók mintegy 55-65 százaléka érez hasonlóan.
Nagy-Britanniában a bevándorlók jelentős többsége történelmileg a Munkáspártot favorizálja: körükben a politikai alakulat támogatottsága a 70-es és 80-as években több mint 80 százalék volt, amely azóta némileg csökkenő tendenciát mutat, de túlnyomó többségük továbbra is a baloldalt erősíti.
A nyugat-európai baloldali pártok a szavazatmaximalizálás érdekében határozott taktikákat alkalmaznak a muszlim szavazatok megszerzésére (muszlim jelöltek indítása, erősen vallásos közösségi vezetők megnyerése).
A brit baloldal a muszlim szavazók megnyerésével párhuzamosan egyre erősebben Izrael-kritikus, alkalmanként nyíltan antiszemita retorikát is alkalmazott.
A Tűzfalcsoport fenti összeállításból is jól látható, hogy a baloldal és az (illegális) bevándorlók násztánca már hosszú ideje tartó és alaposan átgondolt folyamat.
Kampányok és kommunikációs hadjáratok segítségével, valamint különböző politikai gesztusok, cselekvések mentén próbálják megnyerni a migráns szavazókat Nyugat-Európában.
A migráns hátterű szavazók igényei, szándékai és akaratuk befolyásolja a politikát és a közbeszédet ezekben a bevándorlóországokban.
Nem véletlen, hogy lakást valamint a politikai döntések jogát adná a bevándorlóknak a múlt héten megjelent brüsszeli stratégia. Ez teljesen leplezetlenül, maga a Soros-terv.
A lényeget 7 pontban foglalta össze nemrég Menczer Tamás államtitkár.
Irányítani akarják a migrációs politikát. Nyitott társadalmat akarnak létrehozni. Meg akarják szervezni a migrációt: már a migránsok elindulása előtt programokat akarnak nekik tartani. Megnövelt pénzügyi támogatási lehetőségeket biztosítanának a migránsoknak. Támogatnák a megfelelő és megfizethető lakhatást. Vagyis lakást adnának a bevándorlóknak. Teljes gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai részvételt biztosítanának, vagyis minden jogot megadnának a migránsoknak.
Az őrület persze tovább fokozódott Brüsszelben, hiszen az Európai Bizottság bevándorlásról szóló tervének bemutatása során, amely egyébként a „Teljes befogadás” címet viseli, Ylva Johannson belügyi biztostól az alábbi kijelentések is elhangzottak:
„Sok bevándorló van itt, és szükségünk van rájuk, és valószínűleg az elkövetkező években sokkal több bevándorlóra lesz szükségünk. Öregedő társadalom vagyunk. Hiányoznak a munkaképes korban lévő emberek.”
Brüsszel tehát világosan kimondta: bevándorlókontinensé akarja tenni Európát. A jogállamisági blablával pedig Soros 2015-ös parancsát próbálják teljesíteni, amely szerint ne kapjanak pénzt azok a tagállamok, amelyek nem hajlandóak a bevándorlók betelepítésére.
Hosszan lehetne értekezni arról a gyalázatról is, ahogy Soros szervezetei a brüsszeli bürokráciával összenőve szervezkednek a migránsok betelepítés és beengedése érdekében, de a Soros-féle szavazó import szimbólumai mégiscsak a földközi-tengeri migránstaxik, amelyek folyamatosan hordják Afrikából Európába a baloldal új szavazóit.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN SEM JOBB A HELYZET
Nemrégiben robbant a hír, hogy a Soros által favorizált Joe Biden, a leendő amerikai elnök január 20-i beiktatása utáni első heteiben minimum 11 millió illegális migránsnak ad amerikai állampolgárságot, amennyiben ezt a Kongresszus is megszavazza.
Igen, ez a valóság, Joe Biden az elnöksége első 100 napjáról beszélt, kiemelve, hogy fő feladatának tekinti egy bevándorlási reform megvalósítását, amelynek keretén belül legalább 11 millió, már Amerikában élő illegális migránsnak adna állampolgárságot.
Joe Biden 2020. július 20-án vett részt az Emgage Action amerikai muszlim szervezet által rendezett, Million Muslim Votes (Millió Muszlim Szavazat Csúcstalálkozó) elnevezésű online kampányrendezvényen, amelynek a deklarált célja az amerikai iszlám vallású, migrációs hátterű állampolgárok szavazatainak elnyerése volt.
Biden a rendezvényen többek között kijelentette, hogy hivatalba lépése első napján megszünteti a muszlimok számára Donald Trump által elrendelt beutazási tilalmat, amely egyébként az általa hangoztatott formában nem is létezik, továbbá lehetővé teszi, hogy az iskolákban még többet oktassanak az iszlám vallásról. Biden akkor a trumpi rendeletet „aljasnak" minősítette, és hamisan „muszlim tilalomnak" (Muslim ban) nevezte azt.
A valóság ezzel szemben az, hogy kampányígéreteinek megfelelően Donald Trump elnök még 2017. január 27-én, tehát a beiktatása után néhány nappal kiadott egy rendeletet, amely a korábbi Obama-Biden kormányzat által a terrorizmus szempontjából kockázatosnak ítélt országok listájára felvett Irak, Szíria, Irán, Líbia, Szomália, Szudán és Jemen állampolgárai számára 90 napra megtiltotta a beutazást Amerikába, kivéve az olyan eseteket, ha gyerek-szülő kapcsolat áll fenn, illetve nem merülnek fel nemzetbiztonsági kockázatok az érintettekkel szemben.
A Neokohn az izraeli Jerusalem Postra hivatkozó cikkében azt írta november 24-én, hogy a Biden-Harris páros az iszlám vallású, palesztin migráns hátterű, de már Amerikában született Reema Dodint nevezi ki a Fehér Ház jogalkotási ügyek hivatalának leendő igazgatóhelyettesévé. Ő lesz amúgy az első palesztin származású tisztviselő a Fehér Házban.
Reema Dodin 2002-ben, a második intifáda idején egy kaliforniai városban tartott rendezvényen a palesztin-izraeli konfliktusról beszélve egy helyi újság, a Lodi News-Sentinel szerint azt mondta: Az öngyilkos merénylők egy kétségbeesett nép utolsó lehetőségei voltak.
Magyarán: Bidenék munkatársa mentegette az öngyilkos merényleteket elkövető iszlamista terroristákat.
Dodin 2001-ben, a Berkeley Egyetemen olyan tüntetésen vett részt, amely felszólította a felsőoktatási intézményt, hogy határolódjon el Izraeltől – közölte a Berkeley Daily Planet. A demonstráción a zsidó államot pedig az apartheid Dél-Afrikához hasonlították.
