Sargentini-jelentés: A főtanácsnok elutasítaná a magyar keresetet

A holland zöldpárti európai parlamenti képviselő, Judith Sargentini magyarországi helyzetről szóló, súlyos csúsztatásokat és hazugságokat tartalmazó jelentését 2018-ban fogadta el az Európai Parlament plénuma, 448 igen szavazattal, 197 nem szavazat ellenében, 48-an pedig tartózkodtak.

Amennyiben a tartózkodásokat figyelembe vették volna annak megállapításakor, hogy elérték-e a leadott szavazatok kétharmadát, az előírt többség nem valósult volna meg - mutatott rá csütörtöki véleményében Michal Bobek főtanácsnok, felidézve: Magyarország éppen ezért vonta kétségbe az állásfoglalás érvényességét és fordult az EUB-hez.

„A kereset elfogadható ugyan, de azt megalapozatlannak kell tekinteni” - vélekedik Bobek. A főtanácsnok egyebek mellett azzal érvel a kereset elutasítása mellett, hogy „az európai parlamenti képviselőket másfél nappal a szavazást megelőzően megfelelően tájékoztatták arról a tényről, hogy a tartózkodásokat nem fogják leadott szavazatokként figyelembe venni, azok tudomással bírtak a szavazási eljárás szabályairól, és ennek következtében e szabályokra figyelemmel élhettek szavazati jogukkal”.

A főtanácsnok szerint az EP eljárási szabályzatának szavazásra vonatkozó szabálya a tényállás megvalósulása idején alkalmazandó változatában úgy rendelkezett, hogy „a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő”, és ily módon egyértelműen kizárta a tartózkodásokat.

Az a tény, hogy e rendelkezés az abban kifejezett általános szabály alóli kivételként arra a helyzetre utal, amikor „a Szerződések különleges többséget írnak elő”, nem érinti a fenti következtetés érvényességét, mivel eddig a Szerződések ilyen kivételt nem írtak elő - írta.

Nem köti a bíróságot a főtanácsnok véleménye, de jellemzően hasonló állást szokot foglalni a testület is.

A magyar keresettel kapcsolatban a nyáron Varga Judit igazságügyi miniszter a Kossuth Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a kormány szerint jogsértő szavazatszámlálással fogadta el az EP a Sargentini-jelentést, mert a tartózkodó szavazatokat nem számították bele a 7-es cikkely szerinti eljárást elindító, kétharmados határozat elfogadásába.

Az EP viszont úgy értelmezte a jogszabályokat, hogy a tartózkodó szavazatokat félre kell tenni, és csak az igeneket és a nemeket kell egymással szembe állítani. Varga rámutatott, a szabályok értelmében a leadott szavazatokból kell az igenek kétharmados arányát elérni, viszont a tartózkodás is egy szavazatnak számít, tehát azokat is bele kell számolni a végső eredménybe. A miniszter szerint enélkül sérül a képviselői szabadság, és ezzel a demokrácia is, hiszen az egy tudatos döntés eredménye, hogy valaki igen, nem vagy a tartózkodás gombot nyomja-e le.