Külföld
Von der Leyen hátat fordított Magyarországnak
A sajtótájékoztatón Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője felidézte, hogy a megelőző Juncker-féle Bizottság két politikai baklövést követett el: félrekezelte a 2015-ös migránsválságot, illetve hivatali ideje történt a Brexit is.
2019-ben ezért élt egyfajta remény, hogy a von der Leyen által vezetett új Bizottság kevéssé politikus testület lesz, mely inkább a tagállamok közötti konfliktusok elsimítására koncentrál. Ez az elvárás nem teljesült: az új Bizottság is politikai szereplőként tekint magára, sőt mi több, politikai céljai tovább mélyítik a tagállamok közötti ellentéteket. Nyilvánvalóvá vált, hogy munkája során a Bizottság elnöke inkább az Európai Parlament baloldali többségére támaszkodik.
Magyarország szempontjából külön csalódás, hogy noha von der Leyennek szüksége volt a magyar támogatásra az elnöki pozíció elnyeréséhez, hivatalba lépését követően hátat fordított hazánknak.
A Bizottság első éve erős volt a papírgyártásban, de gyenge a válságkezelésben
Ami a migrációt illeti, ezen a téren egy nagyon veszélyes javaslatot tett le a Bizottság a közelmúltban az asztalra.
Egyrészt burkoltan, de továbbra is a migránsok tagállamok közötti elosztását tartalmazza a szeptemberi javaslata, másrészt a novemberi cselekvési terv értelmében a Bizottság szavazati jogot adna a migránsoknak a politikai részvétel ösztönzésének részeként.
A koronavírus-válság kapcsán Kovács Attila elmondta, hogy a Bizottság több hibát is elkövetett: későn ismerte fel a válság súlyosságát, ráadásul eladósítással kezelné a válság által okozott gazdasági károkat, végül pedig beleszólna, hogy a tagállamok mely oltóanyagot használják az állampolgáraik egészségének megőrzése érdekében.
Összegzésként elmondta, hogy a Bizottság első éve erős volt a papírgyártásban, de gyenge a válságkezelésben. Kurucz Orsolya projektvezető-helyettes hangsúlyozta, hogy az Unió helyzetéről szóló beszédében von der Leyen felvetette annak a lehetőségét is, hogy egyes külpolitikai kérdésekben térjenek át az egyhangúságról a minősített többségi döntéshozatalra, ami azonban egyértelműen szembe megy a tagállami hatáskörökkel és nemzeti szuverenitási szempontból is elfogadhatatlan.
Jogállamiság: Tovább a junckeri úton
A jogállamiság kérdéseben a mostani Európai Bizottság nem csak tovább vitte, de felül is múlta a Juncker-bizottság tevékenységét. Egyrészt bemutatta szeptember végén az első, éves tagállami jogállamisági jelentését, amely az általa előzetesen ígért objektív és összehasonlítható kritériumok mentén megfogalmazott jelentés helyett egy szubjektív, politikai nyomásgyakorlásra alkalmas értékelés lett, mely számos tárgyi tévedést tartalmaz.
Másrészt az uniós költségvetés és az európai helyreállítási alap forrásainak jogállamisági feltételrendszerhez kötése még nagyobb megosztottságot generált a tagállamok között ahelyett, hogy a válság terhelte időszakban a közös és hatékony fellépést helyezte volna előtérbe.
Kurucz Orsolya kiemelte, hogy az uniós intézmények és tagállamok jelentős elmaradásban vannak az EU jövőjéről szóló folyamat tekintetében is. Évek óta nem került sor érdemi előrelépésre a tekintetben, hogy lefektessük, milyen elvek mentén képzeljük el az EU-ban zajló jövőbeli együttműködést.
Jelenleg az intézmények és a tagállamok azon vitáznak hónapok óta, hogy ki elnökölje ezt a folyamatot. Ez a tétlenség azonban nem csupán kifelé mutat rossz képet az Európai Unióról, hanem az EU állampolgárainak is vészjósló jel a szervezet működésének jövőjét illetően.
